Tomioka Gyuu X Reader

~Többielkel való találkozás Pt2~

Megérkeztünk a pillangó birtokra

Igen megérktünk oda ahová nem akartam menni. De nem tehettem mást hiszen itt volt Tomioka és Shinobu akik elvileg egy parancsot teljesítve hoztak egnem ide.

Útközben szembe jött Rengoku is.

-Hogy, hogy újra látni itt (Név)?- Nézett rám a lángpillér.

-Hidd el, hogy nem magamtól jöttem ide. Kérdezd őt. - Mutattam szememmel a "fogvatartómra".

-Szóval te voltál az aki vissza hozta szeretett (Név)-kat/ket.- Nézett Rengoku Tomioka felé.

-Kész rémálom ez a nőszemély is.- Mondta monoton hangon.

Majd ez a beszélgetés leforgása után zajt hallottunk valahonnan.

-Még mindig itt vannak vagy már megint?- Kérdezte Tomioka.

-Még mindig.- Adta meg a választ Rengoku.

-Mi? Kik? Vagy mi?- Nem értettem semmit és idegesített.

-A Kamado testvérek meg 2 csapattársuk.- Adta meg a választ Shinobu.

-Azok meg kik?- Néztem rá értetlenül.

-Majd úgyis találkozol velük.- Vonta meg a vállát Tomioka.

-Aha.- Tudtam le ennyivel.

Egy idő után ami vártuk, hogy legyen valami szembe jött valaki, vaygsi valakik.

-Oi... Monitsu megmondtam, hogy kussolj.- Szólalt meg egy....... szóval igen.

-Zenistu te vaddisznó.- Mondta elvileg Zenitsu.

Szóval akkor van a Zenitsu az a sárga kimono-s van a maszkos és egy kék és fekete kockás kimono-s emberünk. Aha....

-Ááá Szia! Veled még nem találkoztunk.- Szólalt meg a kockás.

-Hali! Igen valószínű, mivel most jöttem ide, vagyis hoztak ide.- Mosolyogtam rájuk.

-Én Kamado Tanjiro vagyok ő- Mutatott a maszkosra -Hashibira Inosuke és ő- Mutatott a sárga kimono-sra -Agatsuma Zentisu.

-Örülök a találkozásnak! Én (Teljes Név) vagyok.- Mutatkoztam be.

-(Név) hivatott téged Ubuyashiki.- Jött mellém Tomioka.

-Rendben. Hát akkor sziasztok!- Intettem nekik és indultam is a vízpillér után.

Mikor beértem őt megszólalt.

-Mi a véleményed róluk?- Kérdezte.

-Mármint a Tanjiro és csapatáról?- Kérdeztem vissza.

-Igen.- Fhú....

-Én bírom őket. Pláne a maszkosat- Nevettem el magam -ő a kedvencem.- Nevettem tovább. És nem hiszitek el mi történt. Tomioka mosolygott. Mi??? Orvost!

-Hát nekem valamiért a lány fura.- Lány?

-Volt lány is?- Néztem rá. Ezen megint mosolygott egyet. Ez beteg lett.

-Igen. Nem tudsz róla?- Erre nemlegesen megráztam a fejem. -A Kamado amit a hátán hord dobozban van. Ő a húga és sajnálatos módon démonná változott. De még egy embert sem evett meg és nyugodt természete van.- Azta.

-Gondolom voltak itt páran a pillérek közül akik ellenezték ezt.- Erre bólintott. -Ohhh.

Ezek után nem beszélgettünk többet, de láttam Tomioka-n, hogy akar még valamit mondani, de a végén nem tette.

Amikor oda értünk egy kicsit várni kellett amíg megérkezett Ubuyashiki.

-Ha jól sejtem akkor (Név) van itt és Tomioka aki ide hozta.- Mondta.

-Igen én lennék és igen tényleg Tomioka hozott ide.- Helyeseltem

-De nem volt olyan könnyű, hogy ide hozzam sokat küzdött elennem.- Erre meglöktem a kezét jelzés képpen, hogy csend legyen. Erre ő félre nézett. Mi?

-Hát nem csodálom, hogy valaki nem nagyon szeretne vissza menni oda ahol sok rossz dolog történt vele.- Állt az én oldalamra.

(Tomioka szemszöge)

Amikor sétáltam oda (Név)-hez, hogy hívatta Ubuyashiki akkor láttam, hogy találkozott Tanjiroval és a többiekkel. Kicsit még néztem őket majd oda mentem, hogy szóljak (Név)-nek, hogy indulás van.

-(Név) hivatott téged Ubuyashiki.- Mentem mellé.

-Rendben. Hát akkor sziasztok!- Mondta majd elindultunk.

Egy kicsit lemradt de behozta. Majd megkérdeztem azt ami érdekelt.

-Mi a véleményed róluk?- Tettem fel a kérdést.

-Mármint a Tanjiro és csapatáról?- Mondhatjuk így is.

-Igen.- Csak ennyit válaszoltam, hisz nem akartam most veszekvést.

-Én bírom őket. Pláne a maszkosat- Nevetett -ő a kedvencem.- Folytatta a nevetést. Erre a látványra én is mosolyogtam rajta egyet, hisz meg kell hagyni, hogy Inosuke tényleg rosszabb még nála is.

-Hát nekem valamiért a lány fura.- Biztos, hogy nem tud róla.

-Volt lány is?- Ezen is mosolyogtam hisz az a nézés. Várj mi? Nem ezt nem szabad.

-Igen. Nem tudsz róla?- Erre megrázta nemlegesen a fejét. -A Kamado amit a hátán hord dobozban van. Ő a húga és sajnálatos módon démonná változott. De még egy embert sem evett meg és nyugodt természete van.- Mondtam el neki.

-Gondolom voltak itt páran a pillérek közül akik ellenezték ezt.- Erre bólintést kapott tőlem. -Ohhh.- Ennyi volt a reakciója.

Ezek után még mondani akartam neki valamit, vagyis bocsánatot kérni tőle az ide vezető úton történtekről, de nem ment. Miért?

Amikor oda értünk egy kicsit várni kellett amíg megérkezett Ubuyashiki.

-Ha jól sejtem akkor (Név) van itt és Tomioka aki ide hozta.- Mondta.

-Igen én lennék és igen tényleg Tomioka hozott ide.- Helyeselt

-De nem volt olyan könnyű, hogy ide hozzam sokat küzdött elennem.- Mondtam el az igazat, mire (Név) meglökte a kezemet az övével, hogy jelezze, hogy ezt ne. Én erre forrosodni éreztem az arcom, majd leesett és inkább nem néztem rá. Igen én elpiriltam attól, hogy (Név) hozzám ért. Lehetett az 1 másodperc is de hozzám ért. És ezt nem direkt csináltam. Mármint, hogy ilyet hozott ki belőlem. Mi történik velem?

-Hát nem csodálom, hogy valaki nem nagyon szeretne vissza menni oda ahol sok rossz dolog történt vele.- Pártolt a Vihar oszlop mellé.

(Név szemszöge)

Ezekután Tomioka szerintem elvolt magába mivel mintha itt se lett volna. De addig én beszélgettem egyet Ubuyashiki-val.

Mint kiderült nem mehetek vissza, mivel tényleg kell a segítségem most. És sajnálatos módon Tomioka lesz a társam. De örülök neki! És az volt a fura, hogy amit megtudta az illető is megint elkapta a fejét egy másik irányba. Kezd ez egy kicsit fura lenni.

Folytatjuk...