Eltelt a gimi és a ballagás napja közeledett, boldog voltam, mert megtettem egy mérföldkövet az életben, de egyben szomorú is, mert az osztályommal elválnak útjaink, és mindenki elmegy megkeresni a helyét az életben. Szomorú volt bele gondolni, hogy az elmúlt 4 év boldog emlékei nem gyanapodhatnak tovább. Ott álltam a ballagóruhámban, és könnybe lábadt a szemem ahogy visszagondoltam, hogy mennyire boldog voltam ebben a közösségben, de nem csak én éreztem így abban a pillanatban Bella is sírva borult a nyakamba a mosdóban, és elmondta, hogy mennyire fog nekem hiányozni, hiszen tudta, hogy Angliából, elmegyek Franciaországba, a nagyszüleimhez és egész nyáron ott leszek, a Brighton-i egyetemi felvételim után. Én alig bírtam a könnyeimmel Bella megható szavai és szipogása után. Mikor elkezdődött a ballagási ceremónia, mindenki egyszerre sírt és mosolygott is. Végül mindenkinek kiosztottak egy közös osztályképet amin mi vagyunk rajta a saját bolondos stílusunkban, és egyet amin az ofővel vagyunk és normálisan állva mosolygunk. Ez szép kis búcsú emlék, tetszettek a képek, de mégis fájó szívvel raktam el őket a táskámba, tudván azt, hogy el kell válnunk egymástól. Végül, készültünk mi is az ofőnek egy-egy szál virággal és egy búcsú öleléssel.
VOUS LISEZ
A barátom Charlie (BEFEJEZETT!)
SpiritualitéA 15 éves Lucy nem átlagos 15 éves tini mimt azt gondolják. Látja a szellemeket, de erről még maga sem tud ameddig újra nem találkozik Charlieval.
