Tudom, hogy akarsz /MODERN AU/

9.

Zhongli ki hívot engem kettesben beszélegteni a film után. El mentünk egy kicsit arrébb az ajtótól.
-Na akkor mit szeretnél mondani?
Néztem rá.
-Biztosra szeretnék menni, hogy nem fogod bántani Ventit.
Mondta.
-Ventit? Még is miért tennék bármit is vele.
Néztem rá kérdően.
-Ne vedd magadra, ismerlek már régóta de...azt szeretném, hogy neki jó legyen és nem akarom, hogy megint magába forduljon.
Mondta.
-Miért? Valami volt?
Kérdeztem, mire kifujta a levegőt.
-Volt egy elégé bajos exe aki csak kihasználta mivel ő még is egy híres ember és ki ne akarna így élni. De egy idő után nem is rejteget, hogy nem is érdekli venti. De őt a szerelem meg elvakitotta szóval próbálta figyelmen kívül hagyni azt, hogy milyen erőszakos is. Dűkezelési problémái voltak és kiderült, hogy meg is ütötte őt néha. Rávette néhány olyan dologra is amit nem részleteznék, szóval nem akarom, hogy ez mégegyszer meg történjen vele.
Mondta a végén egy kicsit szomorúan. Ezt nem is tudtam...
-Meg értem, hogy aggodsz miatta de nem lesz gond. Nem tudnám ő bántani ezt te is tudod.
Mondtam.
-Igen, csak ezt el akartam neked mondani, kérlek erről ne igazán faggasd őt. De mostmár menjünk vissza.
Mondta majd vissza mentünk. Hamarosan elmentek és már csak Ventivel kettesben maradtunk. Bent feküdtem Venti mellet de nem igazán szólt hozzám és nem is nézett rám. Mintha kényelmetlenül érezné magát, vagy nem tudom.
-Mi a baj?
Néztem rá.
-Uhm...egy kicsit furán érzem magam.
Mondta miközben a takarót gyűrűkölészte.
Az arca is egyre jobban elpirult.
-Asszem még egy kicsit zavarban vagyok.
Ennyire feltűnő?
Nézett rám.
-Hát egy kicsit, bár nekem is egy picit még furcsa pláne, hogy te egy híres énekes vagy és ez olyan hihetetlen, hogy velem vagy együtt.
Mondtam.
-Attól még, hogy egy énekes vagyok attól még bánhatsz velem úgy ahogy akarsz.
Mondta majd közelebb bújt.
-Az éneklésröl jut eszembe, hamarosan lesz egy koncertem és ha lesz kedved akkor eljössz?
Nézett rám.
-Persze.
Mondtam majd újra csönd lett. Meg akarom csókolni. Nem szoktak ilyen gondolataim lenni de most nagyon akarom. De vajon zavarná?
-Meg csókolhatlak?
Kérdeztem halkan.
-Hm?
Nézett rám kérdően.
-Meg csókolhatlak?
Kérdeztem mostmár hangosabban. A fejem egyre jobban elvörösödött.
-Persze, nem kell meg kérdezned.
Mondta mosolyogva és közelebb jött hozzám és átkarolta a nyakamat. Hamarosan én is közelebb mentem hozzá de egy ideig hezitáltam. De egy kis idő után megcsókoltam. Ráraktam a kezemet a derekára és úgy húztam közelebb magamhoz. Egy kis idő múlva abba hagytuk és egymásra néztünk.
-Nem kell engedélyt kérned egy csókhoz.
Mondta mosolyogva majd hirtelen újra vissza húztam magamhoz és meg csókoltam és ledöntöttem az ágyra, hamarosan vissza csókolt. Pár perc múlva abba hagytuk majd ránéztem.
-Wow, ez most meglepett.
Mondta vörös arcal. Majd észre vettem a nyakán a foltot. Uh... Nem akartam azt, hogy ennyir látszon, csak fel idegesitet az a hülye lány és csak csináltam amit ép eszembe jutott.
-A nyakad, meg mindig nagyon látszik...és bocsi ezért.
Mondtam.
-A nyakam? Ennyire látszik? De ne aggódj ha holnap is látszani fog majd csak felvesz egy garbót, az majd eltakarja.
Mondta mosolyogva. Majd csak bolintottam eggyet és vissza feküdtem mellé az ágyba és elkezdtünk egy filmet nézni. Hamarosan éreztem ahogy közelebb bújik hozzám, átöleli a kezemet és rárakja a fejét a mellkasomra.
-Nem vagy állmos kezd már késő lenni.
Egy ideig nem válaszolt majd rám nézett.
-Egy picit állmos vagyok.
Mondta majd nyomott egy puszit az arcomra majd vissza rakta a fejét. Hamarosan el is aludt. Én meg végig néztem a filmet, utána már én is aludtam. Reggel szokásosan az ébrezstőmre kelletem fel. Fáradt voltam de iskolába kell menni. Mikor fel kelletem volna éreztem, hogy vallami vagy inkább valaki vissza húz. El is felejtettem hirtelen, hogy Venti itt van.
-Ne menj még...
Mondta álmosan.
-Suliba kell menni, gyerünk kelj fel.
Mondtam, miközben fel kelletem az ágyból de már mozdulni nem tudtam mivel hátulról átölelt.
-Iskolába kell mennünk.
Mondta mire szorosabban átölelt.
-Az iskola tud várni.
Mondta nyafogva.
-Te is tudsz.
Mondtam majd lerántott az ágyba.
-Nem tudok.
Majd rám feküdt.
-Nem akarok ma suliba menni.
Nézett rám.
-A dolgozatt miatt igaz? Nem tanultál ha jól gondolom.
Néztem rá mire el nézett.
-Talan. Jó igen!
Valta be nagy nehezen a végen.
-Ha ma nem mész akkor is meg kell majd egy másik nap írnod szóval ne nyafogj és készülödj.
Mondtam majd csak bólintott eggyet.
-Kimegyek wc-re addigra már kezdjél el készülődni.
Mondtam majd elmentem a wc-re. Kb 2 perc múlva vissza indultam, remélem már végre fel van öltözve mert ha nem akkor eszküszöm, hogy ki ugrok az ablakon.
-Meg vagy már?
Mentem be a szobámba. Ő meg csak ot ált előttem egy szál alsónadrágban, egyből elnéztem és elvörösodött az arcom.
-Bocsi!
Mondtam vörös arcal mire csak elnevette magát.
-Semmi gond, na mi az zavarba jöttél? De aranyos.
Mondta nevetve.
-Fogd be!
Mondtam. Majd én is elkezdtem öltözködni mert a végén még tényleg elkésünk. Körülbelül 30 perc múlva már készen is voltunk.
-Akkor mehetünk?
Néztem rá mire bólintott eggyet.
-Ne legyél ennyire letörve, ha akarod iskola után elmehetünk valahova.
Mondtam.
-Mint egy randin?
Nézett rám csillogó szemekkel, az arcom ismét elpirult.
-Ha akarod akkor az is lehet.