Egy lány naplója.... (Befejezett)

A kezdet...

Az egész akkor történt mikor 2.osztályba jártam. Az anyám és apám nagyon sokszor vitatkozott és kést fogtak egymásra. De mikor csak 7 éves voltam anyám elűzte apámat otthonról. Régebben már volt olyan hogy anyám apámat megvágta de sose mentek széjjel. Mindig sírtam mikor ez történt és kiabáltam hogy fejezzék be de nem hatott és egyszer csak eddig jutottak. Ezután apukám minden nap jött. Anyám minden fajta pasival kevert és ott kezdtem magamat megjátszani.

Ezek után anyám minden nap megvert amit a suliba senki se tudott. Egyszerűen túlságosan olyan életet akartam élni mint egy normál gyerek. Alig pár hónap múlva anyám lemondott rólam és apamhoz kerültem. Lett egy nevelő anyám aki az éljen nagyon kedves volt és tényleg azt hittem lehetünk egy rendes család. De ez csak álom volt. Ahogy nőttem ő annál bunkóbb lett velem, mindent megtiltott és elzárt a külvilágtól. Apám pedig elhitte neki hogy ez a jó. Így éltem 5 éven keresztül.

Az iskolába szekáltak, bántottak lelkileg és testileg, tönkre tették a cuccom de én ezek után is csak megjátszottam magam. Senki se tudta hogy éppen mit érzek. Aztán mikor 13 éves lettem rá 1 hónapra a nagymamám meghalt. Ez egy nagyon mély pont volt az életemben hisz ő tanított, ő törődött velem, szeretett, ápolt, féltett. Sok emlék kötött hozzá. Több napig sírtam miatta és még rá 4 hónap múlva is sírtam. Aztán elkezdtem nem enni mert nem éreztem magam jól. Lefogytam de nevelő anyám belém erőltette a kaját. Aztán eljött a 7. Év vége és a nyár. Egész nap csak zenét hallgattam és sírtam. Elkezdtem magam vagdosni. De fejtsük ki pontosabban ezt a nyarat....

És így jutottam ide....

Valós történet alapján! Akinek nem tetszik ne olvassa! A részeket naponta próbálom majd kitenni! Csáó!