A szerelmem a modellem [DekuBaku]

2.

Ma reggel kivételesen kellemesen ébredtem.
Nyújtózva egyet fel is ültem majd a telefonomat a kezembe véve néztem meg az időt.

- Már 1 óra!? - kerekedtek ki a szemeim.
Feloldottam a telefont s meglepetten figyeltem, hogy jött egy üzenetem.

Vajon ki írt?

Megnyitottam az üzeneteket és mit ne mondjak... Kaptam egy kisebb nagyobb szívinfarktust amint megláttam a személy nevét.

- KACCHAN!? - szinte sikítva mondtam a szőke nevét.

Talán egy szerelmi vallomás?!

Kacchan✨
Tegnap a kocsimban hagytad a belépőkártyád te idióta! Ma délután kettő körül át viszem.

Deku🥦
Rendben Kacchan. Köszönöm:)

Reménykedni azért még lehet... Ácsi!

- Kacchan át jön hozzám! - kezdtem el kiabálni. - És mingyárt itt van! Hiszen már fél kettő múlott! Akkor talán nem kiabálnom kellene hanem össze kéne szednem magam! - s azzal a lendülettel meg is céloztam a fürdőt.

A lehető legnagyobb gyorsaságommal lezuhanyoztam, fogat mostam és felöltöztem. S pár percre rá már meg is szólalt a csengőm.

Nagyot nyeltem majd lassan elindultam az ajtó felé.
Mikor oda értem óvatosan lenyomtam a kilincset s kinyitottam az ajtót.

- Szervusz Kacchan. - köszöntem az előttem álló szőkeségnek.

- Ja cső. Látom kialudtad magad. - nézett végig rajtam. - Sokkal jobban nézel ki mint tegnap.

Azt mondta, hogy jól nézek ki!?

- No-nos jobban is érzem magam.

- Nesze. - nyújtotta felém a belépőkártyám.

- Köszönöm. - mosolyogtam s átvettem tőle a kártyát. - Be szeretnél jönni? - kérdeztem.

- Öh... Ja, miért ne? - válaszolta s én beengedtem a házba. - Hmm... Jó az ízlésed... - mondta miközben helyet foglalt a kanapén.

- Köszi. Hozhatok valamit? Esetleg egy kávét? - kérdeztem.

- A kávét elfogadom, köszi. - válaszolta én pedig már mentem is készíteni a forró italt.

Nem sokra rá újra a nappaliban voltam.

Megittuk a kávét s beszélgettünk egy kicsit.

- Nem is vagy te annyira nyomi. Attól még az vagy csak... nem annyira. - mondta.

- K-kösz? - néztem rá furán.

- Ah? - vette kezébe a rezgő telefonját majd fürkészni kezdte azt. - Mennem kell. Ochako beszélni akar velem valami fontos dologról. - pillantott rám.

- Talán gyereket akar. - nevettem kínosan.

- Pont ő? - mondta halkan ám én így is meghallottam. - Mindegy! - állt fel. - Köszi a kávét. Finom volt. Jól esett. - mondta majd elindult az ajtó felé. Én pedig mentem utána.

- Akkor majd hétfőn találkozunk. - mondtam miközben kilépett a házból.

- Ja. - intett majd távozott.