Hétfő van. Így hát korán keltem. Óvatosan próbáltam kimászni Kacchan mellől, hogy fel ne keljen.
A lehető leghalkabban elvégeztem a reggeli teendőimet majd indultam is a munkába.
Amint beértem a főnököm Aizawa-san már jött is oda hozzám.
- Jó reggelt Midoriya. - lépett elém.
- Jó reggelt. - köszöntem én is.
- Ismét kitűnő visszajelzéseket kaptunk a legutóbbi képeidről. Szép munka volt! Éppen ezért egy nagyon híres újság szeretné Bakugout a címlapjára és szeretnék tökéletes képeket Bakugouról. Mit szólsz hozzá?
- Ezer örömmel. - mosolyogtam lelkesen.
- Remek. Az öltöztetők és sminkesek már a 268-as műteremben várnak. Készülj elő amint Bakugou is megérkezik kezdjetek is.
- Rendben. - válaszoltam majd tovább mentem a 268-as műterem felé.
Mikor beértem köszöntöttem a bent lévő embereket majd elkezdtem előkészülni.
Majd Kacchan is megjelent. Furcsa volt nagyon. Szinte minden szünetet lehajtott fejjel ülve töltött. Majd otthon megkérdezem mi baja.
Lassan ugyan de elkészültünk a képekkel, bár hamarabb mint hittem.
Kacchan haza ment én pedig elvégeztem az utolsó simításokat majd elküldtem a képeket.Körülbelül este tíz után már indultam is haza.
Mikor haza értem Kacchan a nappaliban ült lehajtott fejjel.
- Ka-kacchan? - léptem közelebb hozzá. - Minden rendben? - kérdeztem aggódva.
- Nem! Nincs semmi rendben! - kiáltott rám amitől egy kicsit megijedtem. Amit észre is vett. - Ah! Bocsi... Csak... Annyira sajnálom! - állt fel.
- Mégis mit? - néztem rá értetlenül.
- Ezt! - elém lépett majd megcsókolt.
Hogy?
Lefagytam. Csak álltam ott és hagytam, hogy Kacchan falja az ajkaim.
Nem sokra rá észbe kaptam és lehunyva a szemem visszacsókoltam.Tettem kissé meglepte ám hamar visszarázódott.
Csak faltuk egymást egészen addig amíg meg nem untam. S megragadva derekát szorosan magamhoz húztam majd engedélyt nem kérve erőszakosan átdugtam a nyelvem a szájába. Ezzel elmélyítve a csókunkat.
S pár perc után lihegve váltunk el.
- Nem hittem volna, hogy homoszexuális vagy. - szólaltam meg halkan.
- Nem is vagyok az - válaszolta mire egy kicsit elszomorodtam - Én Dekuszexuális vagyok. - kuncogott fel egy kisebbet.
Pardon?
- Hülye. - nevettem fel.
Pár másodpercig csak néztünk egymás szemébe majd ő törte meg a csendet.
- Én egy ideje már kedvellek azt hiszem... - szólalt meg halkan.
- Igen? - lepődtem meg.
- Hát miután szakítottam azzal a libával több opcióm is volt, hogy hova tudnék menni.
- De te mégis hozzám jöttél. - mosolyogtam.
- Még szép. - válaszolta.
- Nem vagy éhes? - kérdeztem.