-Te mit keresel itt?-kérdeztem tőle, szerintem egyszerre lesápadva és vérvörösen, mert ilyen zavarba még az életben nem voltam.
-Igazából a mosdót. Nem tudod merre találom?-kérdezte fülig érő szájjal.
-Nagyon vicces tényleg.
-Még szerencse, hogy itt nincs külön férfi meg női, nem gondolod?-kérdezte még mindig azzal az idegesítő vigyorral a képén.
-Najó nostmár tényleg elég a wc-s viccekből.
-Neharagudj de ezt nem hagyhattam ki. Egyébként Noah vagyok.-amint kimondta a nevét felém emelte a kezét.
-Rebeca.-mondtam és én is felé emeltem a kezemet.
Ekkor ő hirtelen finoman megemelte a kézfejemet és egy csókot nyomott a tetejére. Köpni, nyelni nem tudtam. Tényleg van még olyan pasi aki kézcsokot ad?
-Mi az? Csak nem zavarba jöttél?-kérdezte és megint fülig ért a szája.
-Én? Dehogyis. Miért lennék zavarba?- kérdeztem hebegve-habogva.
Ekkor közelebb hajolt hozzám és a fülembe kezdett suttogni
-Talán azért, mert rettentően remeg a kezed.
Ekkor kapcsoltam hogy még mindig a kezem a kezében van.
-Nem is remeg a kezem.-mondtam és gyorsan elrántottam a kezem.
Ekkor megfogta a csuklómat és oda vezetett a falon lógó tükörhöz. Belenéztem és úgy néztem ki mint aki napszúrást kapott.
-És vörösnek se vagy vörös ugye?-kérdezte megint a fülembe suttogva.
-Biztos túl sok pirosítót tettem fel. -mondtam es gyorsan elkezdtem dörzsölni az arcom.
-Igen, biztos ez lehet a probléma-mondta mostmár szinte nevetve.
-Igen, pontosan ez és ...
Nem tudtam befejezni, mert egy női sikítás megzavart.
-NOAH!-kiáltotta a lány-Hát itt vagy? Mindenhol téged kerestelek.
-A mosdót kerestem. Csak nem találtam.-mondta, mostmár ő is rák vörös fejjel.
-Áh, szia Rebeca-mondta és oda szaladt megölelni.
-Szia Cheryl.-mondtam és hirtelen már Noah mellett állt.
-Rebeca ő itt a barátom Noah. Noah ő Rebeca.-mondta és egy puszit nyomott Noah arcára.
A barátja? Hirtelen minden elsötétült körülöttem.
