Az odaúton végig Elijahra gondoltam.
Valahogy megfogott.És ezt nem azért mondom mert rohadt helyes, hanem mert valami van benne.Kedvesség? Magabiztosság?Bármi legyen is az, nagyon megfogott.
Amint megláttam Ryan házát, egy kicsit elkezdtem izgulni.Nem gyakrak járok bulikba.
Megálltam a kapu elött és felhívtam Elenát.Kb fél perce tellett hogy felvegye.
-Halló!
-Szia.Hol vagytok?-kérdeztem
-Már bent.
-Én itt vagyok a kapuba.
-Okés.Akkor várunk bent.-ezzel letette a telefont.
Nem nagyon mertem egyedul bemenni.De erőt kellett vennem magamon.
A ház a zenétöl tombolt.Nem tudtam hogy kopogkak vagy csengessek-e.Végül kopogtam.Ryan nyitott ajtót.
-Szia Rebeca.
-Hello.
-Gyere be.
-Köszi.-ezzel beléptem a házba ami dugig volt emberekkel.
-Elenáék a nappaliban vannak.
-Oké,köszi.
Arra gondoltam elobb elmegyek a mosdoba de látva a sort elötte inkább a nappali felé indultam.
Egyből kiszurtam Elenáékat.
-Sziasztok!
-Szia.-mondták mind a hárman kórusban.
Igazából egy kicsit kellemetlenül éreztem magam ezért inkább mégis a mosdónál kötöttem ki.Ez a rossz a házibulikban.Az összes ember egy vécére szorul.
Kb egy órát álltam a mosdó elött mire bejutottam.Miután kijöttem a konyha felé vettem az irányt.A konyhapult mögött egy srác állt.Magas és izmos volt.Pont az italokat töltötte.És rémesen ismerős volt az arca.Amikor rájöttem hogy...
-Te.Jó.Ég.-ekkor ugrott be.
