A bátyám hülye haverjai... (Manuel ff)

A koncert

Bementünk a backstagebe és kiderült hogy már csak 10 perc van kezdésig. Addig is iszogattunk, beszélgettünk. Mikor elkezdődött a koncert a fiúk felrohantak a színpadra. Én csak Manut figyeltem egész végig. Csodálatos hangja van. Ő is rámnézett párszor és elmosolyodott. Már a koncert vége felé jártunk amikor a fiúk kicsit eltávolodtak tőle és ő megszólalt.
-És a záró dalt annak a lánynak üzenném aki nekem a legfontosabb a világon. Kicsi lány kérlek gyere fel hozzám a színpadra-nézett rám, majd odajött és felsegített a színpadra. A közönség sikoltozni kezdett én pedig már széles mosollyal az örömkönnyeimmel küszködtem. Főleg amikor elindult a zene. A becenevem nem hiába való. A kicsi lányt énekelte. Miután vége lett a derekamtól fogva magához húzott és megcsókolt. Én pedig ezer örömmel visszacsókoltam. Mind ezek után rámmosolygott, elköszöntek a közönségtől és lementünk.
-Wow ez nem volt semmi-mondták egyszerre a lányok.
-Ugyeee szerintem se-mondtam.
-Nekünk viszont mennünk kell aláírást osztani-mondta Peti.
-Oda én is megyek-néztem szúrós szemmel.
-Ú már testőrünk is van-mondta nevetve Laci.
-Hát tesó szerintem jobb ha befogod mert egyszer valami olyat mondtam neki aztán úgy megvert hogy nem keltem fel egy hétig-itt már Milo és én nevettünk. Odamentünk a rajongókhoz. Ott minden rendben volt amikor odajött egy ismerős arc Manuhoz.
-Nemnem az ki van zárva tünés innen-álltam be Manu elé.
-Hé kicsi lány mit csinálsz?-kérdezte értetlenkedve.
-Ohh Gréti hiányoztam?-kérdezte a lány öntelten.
-Mindenki hiányzott csak pont te nem. Na tünés hogyha még meg akarod tartani a hajadat-néztem rá fenyegetve.
-Jó én mentem-forgatta meg a szemét. Majd később akkor hívj fel szépfiú-rákacsintott Manura majd elment.
-Majd később elmondom-mondtam neki majd én is elmentem. Idő elteltével végeztek a fiúk és már a kisbuszban ültünk.
-Add ide a telefonod-nyújtottam Manu felé a kezem.
-Miért kéne?-kérdezte.
-Féltékenység a láthatáron-mondta Brúnó.
-Kuss legyen. És te pedig ide a telefonoddal-ezek után már engedelmeskedett és odaadta. Én gyorsan blokkoltam a csaj számát és letiltottam mindenhonnan.
-Ezt miért kellett?-kérdezte nyavajogva.
-Tényleg húgi te megvered a csajt ha féltékeny vagy ki volt?-kérdezte Milán.
-Mira volt...-akadtam ki.
-Ki az a Mira?-kérdezték a fiúk Milan kivételével.
-Hagyjuk majd később elmondom ha akarom és kész oké?! Csak menjünk!-mondtam idegesen. Mindenki csöndbe maradt és elindultunk. Út közben Manu megfogta a kezem amitől teljesen megnyugodtam. Mikor hazaértünk besiettem a házba rádőltem a kanapéra lehunytam a szemem. A mutató és hüvelyujjammal pedig összeszorítottam az orrom és a szemem közti részt.
-Nyugi húgi már nincs itt-ült mellém a bátyám.
-De itt van és kezdődik minden elölről-túrtam bele a fejem a kezeimbe. Ekkor megéreztem hogy kettő erős kar körém fonódik.Mivel tudtam hogy ki az így hirtelen megnyugodtam és viszonoztam az ölelést.
-Íme az új párosunk-ordították a lányok egyszerre.
-Naaa megsüketülök. Amúgy Eiffel torony ma itt alszol?-kérdeztem nevetve.
-Ha szeretnéd akkor szívesen-kacsintott rám.
-Azért még nem akarok keresztapa lenni-mondta Laci.
-Kinyírlak Laszika-néztem rá hunyorítva.
-Ne ölj meg kérlek-védte az arcát. Erre mind elkezdtünk nevetni. Még beszélgettünk ameddig Petinek ki nem pattant a csodás ötlet a fejéből.
-Felelsz vagy merszezzünk-jelentette ki.
-Jó és hogy izgalmasabb legyen aki nem csinálja meg a merést vagy nem válaszol az iszik-mindenki beleegyezett aztán elkezdtünk játszani....