Annyira jó kisfiúnak tűntél. Talán szűz már nem voltál és huncut megszólalásaid is voltak, csak úgy mint nekem, így ezt közel sem bántam, szerelmes voltam beléd. Imádtam, hogy egy kész úriember vagy, kedves, rendes és eszes is, hogy mikor véletlen kistesóm közbe szólt is imádnivalóan bántál vele.
Eljött a negyedik nap. A jól ismert "Jó reggelt manó" már ott várt engem a messenger chatünkben. Igen, tegnap ezt is megadtam neked. Nagyon jól kezdődött napunk, semmit sem sejtettünk. Szombat volt, így egy hirtelen felindulásodból azt mondtad nekem, ma szeretnél addig fent maradni, amíg én is fent vagyok. Teljes éjjeli bagoly vagyok akár hajnali 2-3ig is fent vagyok, ami bizony a te reggeli 5, vagy épp 6 órás kelésedbe nem fért volna bele.
Azonnal tiltakozni kezdtem, féltettelek, nehogy vasárnap fáradt legyél, esetleg futásnál ess össze és felborítsam a komplett alvási rended. Hiába raktam mondataim mögé a cuki bociszemet és adtam tudtodra csak féltelek, mégis megsértődtél.
Azt mondtad, biztos van jobb dolgom, biztos mással akarok lenni, hogy tutira nem vágyom rád és csak végig játszottam veled. 2 órán keresztül veszekedtünk a chaten, végül hagytuk a témát. Újra elmondtad nekem mennyire szeretsz, hogy hiányzom neked. Újra hercegnőnek éreztem magam melletted. Pár óra múlva megint jött egy üzeneted. Visszacsatoltál a délutánunkra és újabb veszekedés kezdte felütni a fejét. Ezúttal okosabb voltam, azt mondtam neked hívj fel, ha ráérsz beszéljük meg így. Meg is tetted. Hamar felhívtál és bár az elején terelted a témát, hamarosan kénytelen lettél válaszolni a kérdéseimre.
