Vágyakozás A Szerelem Után [yoonseokff]/Átírás Alatt!!

2 - somke

M i n  Y o o n g i :

Vettem egy mély levegőt és továbbra is csak jegyzeteltem az egyik vendég rendelését. Már fejben több millió módon vertem szájba ezt a nagyra vagyok magammal srácot, mert a gazdag környék hülye gyereke címmel beállított ide, és persze nem egyedül. Leírva az utolsó szót csaptam össze kis füzetem, és léptem a pulthoz leadni a rendelést. Muszáj leszek rágyújtani vagy kifogom még a mai nap folyamán valaki haját tépni. Szóltam Jennienek, hogy vegye már át a szerepem míg egy pár perces cigi szünetet tartók. Szerencsére átvette, áldotam is miatta! Idegesen léptem ki az épületből, majd leültem a járdaszegélyre. Elővéve a cigarettát vettem ajkaim közé ezt a gyilkos bűz bombát. Megkönnyebbülten keresni kezdtem a gyujtom, amit sehol se találtam? Így hát idegesen dobtam arrébb egy követ, ami valaki cipője előtt megállt. Meglepetten mégis lassan vezettem tekintettem az előttem állóra. Amikor tudatosult bennem ki áll előttem nyelnem kellett. Ő csak édesen mosolyogva figyelte meglepetségem. Újfent végig vezettem rajta tekintettem, de azért alaposabban. Most egy bő farmer nadrág takarta vékony lábait, míg felsőtestét egy pulcsi a nyárnak a vége miatt olyankor mindig egyre hidegebbek vannak főleg reggelente. Haja kicsit kocosan takarta homlokát és mogyoró barna szemeivel engem méregetet. Felém nyújtotta egy gyujtot, míg mélyen szemeimbe nézet.

- Tönkre fog tenni - szólalt meg egy idő után, a hangja hallatán újfent egy fura borzongás futott végig hátamon. Elkaptam tekintettem, és vállat rántottam.

- Nem a te bajod! - néztem a cipőm és bele szívtam a füst cigarettámba egy jó mélyet. Olyan jól esett egyből nyugodtabbanak éreztem magam.

- Hoseok gyere már, és ilyen emberekkel ne állj szóba! - jött mögüllem a hang mire oda kaptam tekintettem. Megvetően méregetet a nálam biztos vagy 2 fejjel nagyobb férfi. Tekintette szinte lyukakat égetett belém. Magamban csak jót nevettem rajta. Pontosan tudtam ki ez a balfasz, és ő is teljesen tisztában volt azzal én kivagyok. Felálltam majd rá néztem mélyen a szemeibe. Mosolyogva pofájába fújtam az utolsó füstöt, és eltapostam előtte a tüdőmet tönkre tevő kispálcikát(?) Vissza mentem az üzletbe és neki láttam a munkámnak, de előtte megköszöntem jennienek, hogy átvette helyem.

J u n g  H o s e o k :

Reggel csak nagyokat pislogva figyeltem a plafont és azon járt az agyam mit kezdjek ma magammal. Ha csak a szüleim nem tessékelik haza magukat és lövik tele programmal a napom. Felültem az ágyon és vettem egy mély levegőt, majd nyújtóztam egyet. Hírtelen apám rontott be a szobámba kopogás nélkül. Mi lett volna ha éppenséggel vagyok valakivel? Ami igazából lehetetlen, de na!

- Öltöz fel megyünk eszünk egyet együtt. - Tapsolt kettőt és ott is hagyott. Megráztam fejem kiszállva az ágyamból. Szekrényemhez lépve elő vettem egy laza farmernadrágot, és egy bővebb pulóvert, hajamba csak bele turtam és hagytam, hogy homlokomra lógjon. Leérve a konyhába ittam egy gyors kávét. Aztán apám sietett miszerint utána munkába kell mennie. Nem is értem.  Minek vissz el ilyen helyekre ha nincs annyi "ideje". Unottan ültem az autóba és lestem ki a fejemből. Eszembe jutott az a fiú akit múltkor láttam a könyvtárba. Aranyos volt ahogy végig mérte minden kis szegletem, majd amikor észre vette, hogy figyelem őt hirtelen elkapta tekintetét, és  kisiettet a könyvtárból. Az olvasót könyvet is ott hagyta amit azután ki is kölcsönöztem és elolvastam. Ha netán egyszer újra össze futunk akkor legyen egy közös témánk.

Apa leparkolt én pedig innen tudtam megjöttünk. Kiszállva a kocsiból eszte vettem, hogy apám egy lánnyal kezd beszélgetni, vagy céges dolgozó, vagy szimplán ővele is volt már egy éjszakás kalandja. Körbe pillantottam a környéken, majd megakadt a tekintettem egy ismerős személyen először pislogva kettőt néztem a járdaszegélyen ülő lényét. Nem tudtam nem elmosolyodni, ahogy idegesen keresi a gyujtot a szájában lévő gyilkos szálhoz. Oda siettem hozzá, és megálltam előtte. Először észre se vette ezért idegesen hajlított egy követ arrébb, ami a cipőm orránál megállt. Ijedten kapta fel rám tekintetét és újfent végig mért. Nem tudtam nem mosolyogni nagyra nyílt szemein. Oda nyújtottam neki a gyujtot és meggyujtottam cigarettáját.

- Tönkre fog tenni. - utaltam a füstölgő szálra a szájában. Vállat rántott és elkapta tekintetét

- Nem a te bajod! - figyelte cipőjét, majd jó mélyen a cigarettába szívott. Hirtelen apám tűnt fel mögötte és szúrós szemekkel méregette a földön ülöt.

- Hoseok gyere már, és ilyen emberekkel ne állj szóba! - jelentette ki határozottan szülőm. Mire az előttem ülő ránézet és unottan felállt, majd apám képébe fújta a füstöt és elnyomta előtte a szállat. Ha nem tudnám tartani magam biztos hangosan felnevettem volna, de tartottam magam ahhoz, hogy ne nevessek apám képébe.
Apám idegesen fújtattva lépett be az épületbe velem együtt és az egyik asztalhoz leült és közben idegesen magyarázott, míg én komoly arcal követtem őt. Szememmel végig őt kerestem mindenütt, aztán megtaláltam éppenséggel egy lányt szolgált ki, kedvesen mosolygott rá, vagyis inkább próbált mosolyogni. Apám egyfolytában jaratta pofáját miszerint megint megne lásson ilyen fiúk közelében, mert szerinte "nem lennének jó hatással rám"!  Oh ha  tudnád apám a legnagyobb titkom nagy valószínűséggel agyon vertél volna egy retkes fakanállal.

Író: második rész!! Köszönöm ha végig olvastad ! És ha van benne helyesírási hiba újfent bocsánat!! ♡