Vágyakozás A Szerelem Után [yoonseokff]/Átírás Alatt!!

3 - Mindenhol ott vagy ?

M i n Y o o n g i :

Hangos kiabálás. Poharak törnek. Női sikoly, vér tapad a fehér padlón. Ennek vége lesz mire haza érek. Súgtam magam elé mikor már iskolába indulva hagytam el a szobám az ablakomon keresztül. Vettem egy mély levegőt és neki indultam az első iskolai napnak. Igen végre vége van a nyárnak. Hogy örültem e ennek ? Nem tudom. Új lesz ez az egész. Seoul nagy, én pedig aligha ismerem még a helyett. Ez annyit jelent, hogy ezen a nyáron költöztünk még csak ide. Beiratkoztam a közeli iskolába és ma kezdek ott először. Hogy féltem e ?
Az nem kérdés mennyire. Fejhallgatóm fejemre helyezve ültem le a buszon egyik öreg néni mellé. Sose értettem ők miért vannak már ilyen korán fent. Hisz nyugdíjasok annyi mindenben előnyük van az élettől. Mindenkit aki a buszon volt alaposan végig vizsgálatam. Szokásosan! Voltak diákok. Öreg emberek. És dolgozni induló fiatalok. Talán még néhány iskolából logó diák is megmutatta magát a buszon. Lógni sose bűn. Menekülni a sok szar elől amit próbálnak beléd tömni az órákon. "Ha nem tanulsz nem lesz belőled semmi" talán így bele látol a jövőmbe? Lehet tényleg nem lesz belőlem lofasz se, de minek tanuljak, ha a legtöbb dologra nem is lesz szükségem. Vettem egy mély levegőt és a következő megállónál le is szálltam. Fejemre húztam kapucnim és lábaim figyelve egy követ rugdosva indultam meg a kb három percre lévő iskolámhoz. A gondolataim az otthonomra terelődtek. Az alkoholista apámra és a szegény anyámra. Sose értettem miért nem válik el apától és kezd új eletet. Lehet félt mint ahogyan én is? Lehet reteg mikor fogja bántani őt? Újra és újra.. mi van ha..? Megannyi kérdés kavarog bennem de egyikre sem találok értelmes választ vagy okot.

Új "diákként" az igazgató volt az első dolog, amit meg kellett látogatnom. Egy érzés mégis kavargót bennem, hogy nem az utolsó látogatásom volt ide ebben az évben. Megkaptam az órarendem és a termett ahol ebben az évben fogom melegíteni a seggem. Belépve az ajtón váltam egyből nyugodtabbá amikor mindegyik pad még üres volt. Egyből célba vettem az utolsó padsort és le is ültem az ablak melletti asztalhoz, arra rá hajtottam fejem és tovább hallgatva a zenét próbáltam túl élni a napot. Bár kicsit sem gondoltam, hogy ilyen hosszú nap elé nézek.

J u n g H o s e o k :

Első suli nap. Kedvem kicsit sem olyan volt mint amilyennek számítottam. Bár ezt még Jisoo is észre vette, és majdnem egész úton azzal faggatot mi gyötör ennyire. Bár tudnám? Talán az a baj, hogy nem tudtam azzal a fiúval találkozni az utolsó hetekben? Akár hányszor mentem a könyvtárba, ugyan abba a székbe foglaltam helyett amibe ő ült. Aztán mentem minden délután abba a kajádálba, semmi. Az ott dolgozók szerint nem minden napra volt beírva dolgozni, de még ők sem hallottak felőle. Mintha csak felszívódott volna egyről a kettőre.
Az iskola kapuja előtt mind a ketten megálltunk és egymásra néztünk. Mint mindig bólintottunk és külön váltunk, ő a barátait vette célba én pedig az osztály termett. Egy kicsit megörültem amikor azt láttam, hogy alig vannak még az osztályunkból mindenkinek lehadartam egy "sziát" és megindultam a helyemre. Bár nem gondoltam, hogy nem egyedül fogok ülni. Kíváncsian ültem le a kapucnis társam mellé aki ijedten kapta rám tekintetét, de szinte kapcsolni sem tudtam mikor láttam ki néz velem farkas szemet. Meglepetségem eléggé erősen kimutattam hisz nagy szemekkel figyeltem lényét. Megráztam fejem, majd egy halvány mosolyt küldtem felé. Nem szándékozta viszonozni a mosolyt inkább méregetet meglepetten, majd lehuzta füléről a fülest.

- Szóval te mindenhol ott vagy ? - kérdezte, és megtamasztotta állat kézen úgy nézve rám.

- Neked is szia! - intettem neki, mire megforgatta szemeit. Most én vettem az alkalmat és végig vizslattam rajta tekintettem. Egy fekete nadrág diszelget vékony lábain míg felsőtestét egy tőle jóval nagyobb pulóver díszítette. Tincsei pedig már nem fekete színben pompáztak, hanem szőkébe. Vonzta a tekintettem. Ajkai kicsit szét voltak rágcsálva míg hófehér arcán akadt egy kis pir. Szemei karikásak voltak nem is kicsit, de neki valamiért még ez is nagyon jól állt. Nyelnem kellett egyet. Nem gondoltam, hogy így fog kezdődni az évem és pont ő lesz az új osztály társam.

- Uhh baszki tagadni se tudnád, hogy meleg vagy. - jegyezte meg, kizökkentve engem a bambulásból. Nagyra nyílt szemekkel figyeltem őt, mier egy győztes mosoly szerűség jelent meg az arcán.

- Miből gondolod, hogy meleg vagyok ?? - akadtam ki, mire vállamra fogott és közel hajolt hozzám. Nem tudtam, most megérteni őt. Nyelnem kellett egyet a közelsége miatt. Ahogy éreztem meleg lélegzetét bőrömön egy jól eső érzés kapott el, de nem szabadott volna így reagálnom. Hisz ezzel csak magam buktattam le. De balfasz vagyok baszki!

- Szapora levegő vétel és tág pupilla. - küld felém egy mosolyt, majd vissza helyezi fejére a fülest és vissza fekszik a padra. Nagyokat pislogva néztem őt. Ennyire jó ember ismerő lenne, vagy ennyire látszódna rólam? Miért érzem azt hogy majd szét robban a gyomrom. Mi ez az érzés? Jézus de idegesítő. Mint valami menstruációs cikluson mennék keresztül? Egyáltalán a nőknek is menstruációs ciklusuk van ? Azt hiszem nehéz és hosszú nap elé nézek.

Író: Sziasztok babszemek! Remélem ez a rész is tetszett. És ha valahol található benne helyesírási hiba előre bocsánat! Legyetek jók:] ♡