Venti Boyfriend Preferences and Oneshots

Részeg vallomás (Ones)

Jeannek tervezett buli miatt minden barátja ott volt neki, köztük te is. Szóval mire a Travellerrel visszaértek addigra már minden vendég ott volt, akárcsak te. Viszont megfogadtad magadnak, hogy azon az estén nem iszol, ugyanis néha annyira lerészegedsz, hogy másnap úgy mesélik el neked, hogy mi történt, mivel nem emlékszel semmire. Éppen nyugodtan beszélgettél Lisával, amikoris valaki megkopogtatta a vállad, így hátrafordultál, hogy megnézd ki az.

-(Neved), el tudod Ventit vinni innen, mielőtt leütöm egy üveggel?-kért meg téged Diluc fáradtan a vidáman daloló fiú felé bökve a fejével.

-És hova vigyem?

-Nem tudom, csak vidd el valahova, mielőtt bármi gondot okoz.-fogta a fejét a férfi.

-Oké.-sóhajtottál egyet, majd odamentél a fiúhoz.-Gyere Venti, most elmegyünk.

-De miééééért, még tudunk mulatniiii~!-rinyált mire az egyik karját áttetted a vállaidnál, ezzel pedig felemeleted a srácot.

-Mindjárt esik kint, haza kell mennünk mielőtt elered az eső.-hazudtad be, de ezzel csak rontottál a helyzeten.

-De én szeretem az esőőőőt!

-Ezért is megyünk ki.-próbáltad menteni a menthetetlen, ami meglepetésedre bevállt.

-Okkéééé...!-válaszolta, mire elindultatok a kijárat felé.

Amint kiértetek célirányosan elindultatok egy pad felé, ahová le is ültetek. Viszont, amint ezt megtettétek Venti elhajolt és hát... Hányt, annyira részeg volt. Te pedig, mint egy kedves barát, a két fonott hajtincsét megfogtad, hogy ne legyenek olyanok, ugyanis annak senki sem örülne.

-Hehehe, köszi (Neveeeed)~...!-nézett rád eléggé kómás fejjel a fiú.

-Uh... Szivesen...-sóhajtottál egyet, majd elővetted a kulacsodat.-Igyál egy kicsi vizet szerintem.

-Köszi hehehehehhe...-nevetgélt miközben elvette a kezedből az italt és elkezdte inni.-T-Tessék~...-adta vissza neked, mire te elraktad az.-Olyan jó barát vagy (Neved)~...!-vetett feléd egy hatalmas mosolyt.-Kedves, okos, tehetséges, aranyos, szép-kezdte el sorolni, de te befogtad a száját, ugyanis pusztán ezektől zavarba jöttél.

-Most inkább ne beszélj, mivel részeg vagy.

-De az emberek őszintébbek ha részegek~...!

-Tudom...

-Akkor mégis mi a baj~?-hajolt közel az arcodhoz, mire elpirulva hajoltál kicsit hátrébb.

-S-Semmi...-motyogtad zavartan, majd becsuktad a szemeidet, hogy összeszedd magadat, viszont ebben a pillanatban megéreztél valamit, mire rögtön ránéztél a fiúra.

Az elméd teljesen zavaros volt, ugyanis az általad titokban szeretett fiú megcsókolt téged. Némán nézted a fiú szemeit egészen addig, amíg el nem húzódott tőled egy nyugodt mosollyal az arcán.

-Szeretlek.-jelentette ki, miközben megfogta a kezeid.

-É-Én is szeretlek...-mondtad még mindig sokkolva, mire a fiú hatalmas nevetőgörcsben tört ki!

-Tudtam én! Akárhányszor részeg leszel elmondod ezt nekem vagy százszor!-fogta már a hasát a nevetéstől, mire leesett a padról és már a földön hemperegve nevetett.

-Ny-Nyugi...-mondtad kínosan, miközben megpróbáltad leállítani a hangos nevetését, nehogy felébressze az egész falut.