Beépített szerelem - Larry Stylinson ff - 18+ - nem teljes (neon nails1)

5. Egy sikeres éjszaka

Bizonyára ő volt Arnold, és a termetét elnézve, nem kis étvággyal rendelkezhetett. Nem tehettem róla, de máris magam előtt láttam, ahogy az említett testrészem falatozza. Idegesen lehúztam az émelyítően édes italt, és a poharat lecsaptam a pultra.

– Én pedig üzenem Liamnek, hogy bízzon bennem, és ne aggódjon, meglesz az a rohadt munka! Köszönöm ezt a szart! – mutattam a pohárra, és kiviharzottam a házból.

Kapják be mind! Ez az banya különösképpen!

Louis

Azon az estén sem jártam sikerrel. Már kezdtem azt hinni, hogy igaza volt Liamnek. Először munkát kell szereznem náluk, és akkor sokkal nagyobb eséllyel futhatok össze valamelyikükkel. Mivel hétvége volt, ezért ezt a két napot nem akartam kihagyni. Milyen fiatal az, aki hétvégén nem bulizik? Ha most sem jön össze, akkor hétfőn elmegyek abba a szaros lebujba, és széthintem, hogy melót keresek.

Szokás szerint, este tízkor ültem be a kocsimba, de most a második hellyel kezdtem, mert valahogy azt szerettem a legjobban. Nem volt tömegnyomor, az árakat is jóval megfizethetőbbnek találtam, illetve nem csak kőgazdag arcok fordultak meg ott, hanem a középrétegből való srácok is. A klub nem számított kimondottan meleg szórakozóhelynek, mert a tánctéren heteró párok épp úgy csókolóztak összebújva, mint a leszbik, vagy a fiúk. Nem láttam balhékat, beszólogatásokat, mindenki jól megfért egymás mellett. A világnak is ilyennek kellett volna lennie.

Éjfélig szándékoztam maradni, és utána átnézek a következő helyre. A pultnál ülve sörözgettem. Töményet egyik este sem ittam, egyrészt a vezetés miatt, másrészt Liam kérését sem akartam figyelmen kívül hagyni. Már a harmadik srácot ráztam le, aki rám nyomult, és picit sajnáltam is, mert jó lett volna már magamon kívül mást is kényeztetni, de majd az utolsó helyen összeszedek valakit. Az órámra néztem. Már csak öt perc volt éjfélig. Lehúztam a maradék sörömet, és felálltam, hogy távozzak. Ellenőriztem a tárcám a zsebemben, és amikor felemeltem a fejem, lefagytam. Maga Zayn Malik sétált felém, mellette és mögötte néhány marcona alakkal.

Annyira meglepett a jelenléte, hogy egy pillanatra rajta felejtettem a tekintetem, amit ő azonnal észrevett. A szemembe nézett, és úgy közeledett, mintha egyenesen hozzám sétálna. Villámgyorsan rendeztem a meglepett ábrázatom, és a fejem enyhén oldalra biccentve, megjutalmaztam egy halvány, csábos mosollyal, aztán rögtön hátat fordítottam neki. Láttam a szemében felcsillanó érdeklődést, de nem akartam túlságosan kihívóan viselkedni. Visszaültem a helyemre, és idegesen vártam, hogy vajon közömbösen tovább sétál-e vagy leül a mellettem lévő üres székre. Soha nem voltam még ilyen ideges egy srác miatt, mint most. Egy örökkévalóságnak tűnt ez a néhány feszült másodperc, amíg odaért, és akkor megcsapott egy kellemes, férfias illat.

Zayn állt meg mellettem, és az üres szék között. Kezét a derekamra csúsztatta, mintha nem férne rendesen a pulthoz, és konyakot rendelt. A szívem a torkomban dobogott. Lassan felé fordultam. Ő éppen elvette a kezét a derekamról, és rám nézett. Az arca egészen közel volt az enyémhez, és szinte sokkolt, milyen kibaszottul hibátlanok a vonásai. A pokolian fekete szeme csillogott, a dús szempillái megrebbentek, és a szája egy félmosolyra húzódott. A csapos felé fordult, én meg zavartan elkaptam róla a tekintetem. Zayn megfogta a poharát.

– Az övét is én állom – bökött a fejével felém, és még egy utolsó pillantást vetett rám, majd az emberei kíséretében távozott.

Nyeltem egy nagyot. Az első lépést megtettem. Észrevett, de gőzöm nem volt, hogyan tovább, mert nem akartam nagyon nyomulni. Azt sem tudtam eldönteni, hogy csak azért fizetett egy italt, amiért úgy megbámultam, vagy mert tetszettem neki. Talán arra várt, hogy kezdeményezzek? Zayn nem tűnt bátortalannak. Ha akart volna valamit tőlem, biztosan a tudtomra adja. Kortyoltam egyet a konyakból, amit a pultos tett elém, és megfordultam. Középen sokan táncoltak a dübörgő zenére. Fények cikáztak ide-oda, ami néha elvakított, de így is sikerült őt kiszúrnom. Fent, az ezüst fémkorláttal körbevett galérián állt, és ő is a táncolókat nézte. Mellette most is az emberei álltak.