Ki Nem Mondott Szavak [ bakudeku ff ]

6.rész

Aizawa szemszög:

Mikor haza értem Izuku nem volt otthon, csak egy cetlit találtam a hűtőn amit ő írt. Megint a barátaival van. Hogyhogy meg sosem láttam őket? Egyáltalán hogyan ismerte meg őket? Van egy olyan érzésem hogy titkol valamit, de jobb a nem gondolom túl. Barátai vannak és ennek örülök, nem kell aggódnom..
Nem írta hogy mikor jön haza, ha 9-ig nem lesz itthon fel hívom, van egy rossz elő érzetem nem tudom miért.

Csináltam egy kávét és a kezemben egy macskával le ültem a kanapéra és be kapcsoltam a tévét. Végre van egy kis szabadidőm és pihenhetek, azok a hangos kölykök annyira le fárasztanak. Ezért tartok ennyi macskát, meg nyugtatnak.

Time skip

Deku szemszög:

Még órákon keresztül játszottam a képességemmel, annyira furcsa volt de könnyen meg szoktam. Igaz egy-két poharat el törtem és Kurogiri nem volt épp a legboldogabb. Fel sem tűnt hogy már majdnem 9 óra van. Egyszer csak a telefonom csörgésére lettem figyelmes. Rá néztem a képernyőre és apa hívott, remélem meg találta a cetlit mert ha nem akkor bajban vagyok. Át mentem egy másik szobába és fel vettem a telefont.
D: szia apa!
A: szia, meg találtam a cetlit de nem írtad rá hogy mikor jössz haza.
D: uh bocsi azt el felejtettem, szerintem 11 körül érek haza szóval nyugodtan menj aludni.
A: rendben, vigyázz magadra!
D: fogok, szia!
Majd le tettem és vissza mentem a bárhoz ahol Kacchan várt.
- kivel beszéltél? -
- apával, azt kérdezte mikor megyek haza. -
- és mit mondtál? -
- 11 körül. Aludni is akarok ma nem úgy mint tegnap. - mondtam kuncogva mire Kacchan csak el mosolyodott.
- én ma itt alszom, a muteromék úgyis el utaztak. -
- nincs kedved nálam aludni? - mondj igent mondj igent mondj igent.. Kacchan el nevette magát.
- ugye tudod hogy megint hangosan gondolkodsz? - MEGINT?! ezt nem hiszem el ez olyan gáz!
- egyébként igen nagyon szívesen alszom nálad. - majd egy csókot nyomott a számra amitől az arcom egy vörös árnyalatot vett fel Kacchan meg csak kuncogott. Támadt egy ötletem. Nagyon kellett koncentrálnom hozzá, ra jöttem hogy a karjaim mozgatása segítségével jobban tudom irányítani a képességemet. Egyszer csak Kacchan a levegőbe emelkedett. Igen! Sikerült!
- OI DEKU TEGYÉL LE DE KURVA GYORSAN!! - üvöltözött Kacchan miközben kézzel lábbal kalimpált ott egy helyben lebegve. Nem bírtam tovább és ki tört belőlem a nevetés aminek következtében Kacchan vissza esett a kanapéra majd egy "megöllek szóval menekülj" pillantást vetett rám. Egy pillanat alatt fel keltem és rohanni kezdtem fel a lépcsőn ki a hatalmas sikátorba(mivel a bázis a föld alatt van) ami tulajdonképpen csak a miénk volt. Mikor hátra néztem Kacchan szó szerint a nyakamon volt így gyorsabban akartam futni csak vagyok olyan szerencsétlen hogy pofára esek egy szemetes zsákban, azonban nem értem földet. Mikor ki nyitottam a szemem Kacchan karjaiban találtam magam.
- megvagy "Akuto".. - majd vadul szájon csókolt amit habozás nélkül viszonoztam. Még pár percig faltuk egymást amíg a levegőhiány szét nem választott.
- haza kéne mennünk Deku. - bólintottam.

Mikor haza értünk apa már aludt ezért csendben fel mentünk a szobámba.
- Deku nincs esetleg számomra egy pólód? Csak mert ez elég koszos. -
- hát nem tudom hogy van e ekkora pólóm de meg nézhetem, mindjárt jövök. - majd ki mentem a gardróbba és élő vettem az egyik oversized pólómat és Kacchan kezébe nyomtam.
- tessék, ennél nagyobb nincs. - fel vette, egy kicsit szűk volt ugyan de azt mondta hogy jó lesz majd le is feküdtünk aludni mert majdnem éjfél volt.

Mikor fel ébredtem Kacchant nem találtam magam mellett, biztosan fel kelt már. Meg láttam egy cetlit az asztalomon, oda mentem és el olvastam.