Kinktober 2022 [18+]

6. Toys (18+)

Leírás:
Egy korrepetálás alkalmával olyan események történnek, amik mélyen megdöbbentik, és elgondolkoztatják a párosunkat arról, hogy vajon a mágiájuk mennyire is befolyásolja a varázslók párválasztását…
Figyelmeztetés:
Hű, hát... nos... fogalmam nincs milyen figyelmeztetést kéne ideírjak, mi lenne erre elég találó, de úgy érzem kéne. Legyen az, hogy:
!paranormal sex!
De semmi durva, nyugalom. :)

- Professzor???

Harry Potter értetlenül meredt az ajtóban álló, fekete taláros alakra, aki láthatóan egy cseppet sem volt meglepve az ő frusztráltsága láttán. És egyértelműen úgy látszott, hogy nem is igazán érdekelte, ugyanis mintha meg sem hallotta volna a fiú bizonytalan hanghordozású kérdését, egyszerűen csak a szokásos eleganciával elviharzott a zavart Griffendéles mellett, sietősen bevonulva a szükség szobájába, több bűbájjal is gondosan lezárva maga mögött a hatalmas tölgyfa ajtót. A szoba ezúttal egy igen barátságos hangulatú ám szokatlanul kicsi gyakorlóterem formájában manifesztálódott, és Perselus elégedetten állapította meg, hogy pontosan olyan, amit elképzelt, és persze amire szükségük volt. Sőt, talán még egy kissé kellemesebb atmoszférájú is, mint az indokolt lett volna, a hatalmas kő kandallóval és az előtte pihenő nagy, vörös kanapéval, amik a szoba egyik felét foglalták el. Ám emellett minden megvolt, amire csak szükségük lehetett az elkövetkezendő néhány órában: két közepes méretű gyakorló bábú a tölgyborítású falnál, a kanapé háta mögött, és egy láda, az egyik sarokban, amiben egy bizonyára igen komisz mumus volt csapdába ejtve. Emellett egy, az egész szobát beterítő rendkívül puha manticore-szőr szőnyeg. Az utóbbi inkább csak egyfajta extra biztosítás gyanánt, hogy a kölyök még véletlenül se törje össze magát, ha valami nem úgy alakul, ahogy eltervezte. És ismerve a fiú dementorokkal való heroikus kapcsolatát, erre bizony igen sok esélyt látott az este folyamán. Sejtése szerint nem lesz könnyű dolga a kölyökkel, de a Vérfarkas állapota annyira tragikus volt még délben is, hogy képtelen lett volna még csak elvánszorogni is idáig, nem hogy deffenzív mágiával kapcsolatos órát tartani. Így hát neki sem volt más választása. De ha egészen őszinte akart lenni, már nem annyira bánta, ha kicsit több időt kell a kölyökkel együtt töltene… még akkor sem, ha ez azzal fog járni, hogy egész éjszaka egy szemhunyásnyit sem lesz képes aludni a szeme előtt lepergő kifejezetten illetlen képsoroktól, amiben egy csodásan ragyogó smaragd szempár a főszereplő.

- Ne nézzen már ilyen bambán, Potter. Én tartom a mai óráját.

- Igen, ezt észrevettem. De hol van Lupin Professzor?

- Fogalmazzunk úgy, hogy Remus ma nincsen tanításra alkalmas állapotban. Megkért, hogy helyettesítsem és gyakoroljak magával némi patrónust.

- Ő kérte, hogy maga jöjjön tanítani engem???

Harry egy cseppet sem volt boldog attól, hogy a ma este kettesben kell lennie a férfival órákig… noha ennek már korántsem az volt az oka, amit mindenki feltételezett volna külső szemlélőként. És ez jól is van így, amíg az emberek ezt hiszik, hogy gyűlöli a mogorva Bájitalmestert. Addig is legalább lesz ideje kitalálni, hogy mégis mi a Merlin alsója történik az életében… ugyanis pár hónapja – egészen pontosan ez első legilimencia órája óta – igencsak megváltozott a gondolkodása a férfiről. Úgy is mondhatná, hogy tótágast állt. Valahogy eddig a pontig az az elképzelés élt benne, hogy a férfi egy érzelemmentes gép, és valahogy földöntúli, nem is igazán emberi. De a legilimencia órán az volt a feladata, hogy a férfi elméjéből megpróbáljon megszerezni bizonyos emlékeket. Főként iskoláskori, és gyermekkori emlékeket. De akadtak ott komolyabb, már a halálfaló-időszakából való emlékfoszlányok is. És a legilimencia mint megtanulta, egy igen intim dolog. Soha nem hitte volna, hogy a zord és mindig olyan jégcsap-szerű férfinek ennyire komplex érzelmi világa van és ennyire intenzív mindaz, ami az elméjében van. Egészen olyannak látta, mint egy vulkánt. Kívülről rendíthetetlen és örök érvényűen változatlan, de belülről forrongó és heves. És képtelen lett volna tagadni, hogy ez nagyon megérintette. Vonzotta a férfi, mint molylepkét a tűz fénye. Ez nem is volt vitás. De a felszín alatti, lángoló természete nem csupán megigézte de óvatosságra is intette.