𝙷𝚎𝚐 [𝙼𝚊𝚛𝚒𝚌𝚜 𝙿𝚎𝚝𝚒 𝚏𝚏.] befejezett

15.rész

Idén a 18.szülinapomon volt a legmegrázóbb élményem. Most erre emlékezem vissza amíg Brúnó és Laci mellettem beszélget.

18.szülipom
-Sára nekem ez nem tetszik. léptem ki a próbafülkéből toporzékolva.
-Mi a bajod vele? nézett értetlenül.
-Az hogy piros és kivágott és felvágott és minden. nyavalyogtam.
-Ahj ne csináld már. Ez a 18.szülinapod vegyél fel egy bevállalós ruhát és bulizd át az éjszakát. Szép pulcsijaid vannak de nézd milyen csodás az alakod, legyen egy kis önbizalmad. fogta a vállam miközben néztem magam a tükörben.

-Ettől a ruhától Peti esze is megjön végre. vigyorgott amitől nekem is kellett.
-Hát vagy Milán végre elveszi a szüzességed bármelyik is majd kiderül. lépett el mögülem. Ijedten néztem hátra rá ő meg csak kinevetett.
-Nyugi csak vicceltem, vagy nem, meglátjuk. gondolkodott hangosan.
-Akkor szerinted ez legyen? sóhajtottam.
-Okvetlenül. bólintott.
-És ugye tudod, hogy ehhez egy nagyon bomba sminket fogok csinálni neked? nézett rám csintalanul.
-Attól félek én is. sóhajtottam mire csak kinevetett.

A délután további részében Sári engem mázolt, hogy estére elkészüljünk. Ő is szépen felöltözött de tőle ez nem áll távol, meg gyönyörű én meg ronda vagyok.

-Uram isten Sári nem a sztriptíz bárba megyek. visítottam a tükörbe nézve.
-Ne pánikolj csoda szép vagy, nem sok ez a smink nagyon szép lesz a ruháddal. nyugtatott.
-Ha nem állnál mellettem talán még nem is találnám magam annyira rondának. néztem magam a tükörben.

-Te miről beszélsz? Szebb vagy nálam, mekkora már a homlokom. nézett rám a tükörben.
-Jól áll a baseball sapka ezt nem sokan mondhatják el magukról. zártam le a témát.

Pár órával később már a taxiban ültünk útón a Waka felé, az Sári kedvenc helye. A fiúkkal a hely előtt találkoztunk.
-Azta mindenit Alexa... nézett nagy szemekkel Peti.
-Szörnyen nézek ki? vágtam kétségbe esett arcot.
-Épp ellenkezőleg olyan dögös vagy hogy fhuuu... nyögte.
-Gyönyörű vagy. mondta Milán kicsit összeszedettebben.
-Tényleg jól nézel ki. erősítette meg Laci is.
-Biztos? fordultam körbe. Nem szóltak semmit csak lejjebb vándorolt a tekintetük, miközben Peti bekapta az öklét. Amíg én a fiúkkal társalogtam Sára és Brúnó mellettünk szerelmeskedtek.
-Bemegyünk? kérdezte Laci.
-Amint Brúnó betelik Sára látványával, igen. nevettem. A tökéletes páros is nevetett egyet majd birtokba vettük a helyet ahol ma nekem korlátlan fogyasztásom van. Leültünk egy asztalhoz és inni kezdtünk. Majd Milán elvitt táncolni, egymást ölelve ringtunk a tömegben, majd egyszer csak Milo puha ajkait éreztem meg az enyémen. Volt bennem annyi alkohol, hogy vége láthatatlan smárolásba kezdjünk. Amint kifáradtunk visszamentünk alkoholizálni. Elkezdtem Petit hiányolni ezért a megkeresésére indultam. Jártam ott ahol csak lehetett de nem volt meg. Bánattal lecsücsentem egy bárszékre és kértem egy újabb piát.
-Szia. foglalt helyet mellettem egy jól öltözött férfi.
-Szia. köszöntem vissza.
-Ismered azt a lányt? mutatott a hátam mögé egyenesen Sárira.
-Őm igen. mondtam.
-Szingli? kérdezte.
-Nem. ittam a piámba.
-Hát kár. mosolygott. Folyamatosan néztem a férfi arcát ami homályosodni kezdett. Sípoló hang, szédülés és éles fények vettek a hatalmukba. Hirtelen eszembe jutott, hogy a férfi elérte, hogy egy pillanatra ne figyeljek. Mekkora idióta vagyok.
-Kikell mennem a mosdóba. artikuláltam. Minél  normálisabb léptekkel próbáltam menni.
-Peti, Sári, Laci! súgtam magam elé.
-Peti! kerestem egyre szétesettebben. Bementem a lány wc-be és arcot mostam. A fejembe szörnyen belenyilallt és a fül csengés észveszejtően hangos lett. Amint kiléptem az ajtón egy erős kéz elragadta a csuklóm és a falnak szorított. A férfi volt akinek sikerült tudatmódosító szert tennie az italomba. A nyakamat csókolgatta miközben szorította a kezem.
-Annyira szép vagy. nyúlt a ruhám alá és fogta meg a combom. Az egész testével rajtam feküdt, mozdulni sem tudtam, és éreztem mennyire élvezi.
-Peti! Peti! Segíts! Segítség! mondogattam teljes erőmből. Az egyik keze a combomon volt a másik a mellemen a szája meg a kulcsontómon. Önkívüli állapotban folytak le az arcomon a könnyek. De végre megérkezett a megmentőm aki egy jó irányozott mozdulattal földre terítette a bántalmazót. Peti volt, Peti a hősöm. Erőm teljes hiányában a földre csúsztam és csak zokogtam. Peti mellém ült és átölelt.

Sziasztok szomorúan közlöm veletek hogy már csak egy rész van hátra.