Váljunk idollá - Enhypen ff. - BEFEJEZETT

4. Rész

Az órát megnézem miután kitápászkodok az ágyból. 4:15-t mutat, ami azt jelenti, hogy 5-ig van időm, mert akkor kezdődik a reggeli torna. Na most mit csináljak?
Az ajtót megpróbálom halkan kinyitni, de kicsit recseg, aminek hála Nono kicsit nyöszörögve, de átfordul a másik irányba. Szerencsére nem keltettem fel.

A folyósóra lépek ki, ami teljesen kihalt. Mondjuk mit várok? Hajnal van.
Elkezdek sétálni random valamerre, de hirtelen megijedek. Futólépéseket hallok meg a hátam mögül úgyhogy megfordulok. Min kisasszony szalad felém.
- Jia! Keress téged egy nő, aki azt állítja, hogy az anyukád! - Jézusom, ugye nem? Habár nem szóltam neki, ahj Istenem, anya!
- Lehet hogy ő az... - próbálok meglepődöttnek tűnni.
- Gyere - fogja meg a csuklómat. Rohanótempóba vált és futunk a lifthez. Hívja is, elég hamar magam előtt találom. Belépünk, Min ügyvezető pedig megnyomja a 0-t.

Kilépve a liftből anyát pillantom meg, nagyon dühösnek/feldúltnak tűnik. Amint meglát összehúzza a szemöldökét és felveszi a gyilkos pillantását.
- KIM JIA!!! TE MEG MÉGIS MI A FRANCOT KERESEL ITT? - ordít nekem. Az ügyvezetőmre pillantok, aki biztatóan bólint nekem egyet. Elkezd felém sétálni, meg is áll mellettem.
- Hölgyem... - kezdi Min kisasszony. - Elmondaná hogy mit szeretne Jiassi-től?  -KÉPZELJE EL, NEM TUDTAM ARRÓL, HOGY ITT VAN!!! ÉN MEGTILTOTTAM NEKI, HOGY IDOL LEGYEN!!! - kiabál még mindig. Miért kell ilyen kínos szituba hoznia?
- Nyugodjon meg, kérem - próbálkozik az ügyvezető. - Sajnos nem tudjuk kirúgni, mivel eljött a meghallgatásra és amúgy is nagy tehetség, a szerződésről nem is beszélve!
- A lányom nem tehetséges, hanem haszontalan, hagyják békén!
- Mrs. Kim...
- Ms. vagyok, elváltam! - jelenti ki az anyám.
- Akkor Ms. Kim...figyeljen egy pillanatra. Nem rúghatjuk ki, mivel gyakornok, legalább a kiértékelést meg kell várnia!
- Az mikor lesz? - kérdezi flegmán a drága anyám.
- Október végén lesz, mert lenne szeptemberben, de mivel túl későn jött nem tudjuk megoldani! - közli a tényeket Min kisasszony.
- És addig itt kell lennie? - néz nagy szemekkel.
- Igen! - bólint az ügyvezetőm.
- Jó, de rúgják ki! - emeli fel a mutatóujját.
- Ezt nem ígérhetjük meg, hiszen tehetséges nagyon!
- Magukkal se megyek semmire! - ordít.
- Kérem... - kezd könnyezni az ügyvezetőm. Rámosolygok egyet és arrébb húzom a könyökénél fogva.
- Uram! - szólok egy biztonságinak.
- Meg ne próbáld, Jia! - síkit az anyám.
- Igen, hölgyem? - néz rám az úr.
- Vigye őt ki innen! - mutatok a családtagomra.
- Min ügyvezető? - bólint az említett személy. - Azonnal kiteszem! - meghajolok a biztonságinak megköszönésképpen.

Végre elment az anyám. Azt hittem, már soha nem megy el. Min kisasszony felé nézek, szegény még mindig sokkban van.
- Nagyon sajnálom - nézem a padlót, mintha annyira érdekes lenne.
- Semmi gond, Jia! Nem tehetsz róla, nyugodj meg te is! - mosolyog és valamilyen oknál fogva megölel, ami be kell vallanom, nagyon jól esik. Puha kezei a hátamat simogatják biztatásképpen. Édes tőle nagyon.

A reggeli torna helyszínére belépek, pont mikor az egyik tánctanárom, Sooah. Copfja tökéletesen van hátrafogva, míg az én hajam egy kész szénakazal. Na mindegy is.

- Kezdjük el! - szólt hirtelen a mellettem álló felnőtt nő. - Gyere, Jia, te is! - suttogja.
Mindenki beáll egy random helyre, én pedig Nonot keresem a szememmel. Hátulról látok egy integető kezet, ami szerintem ő lesz és hát nem csalódok a szememben, hiszen ő az, Noni. Odafutok hozzá, megállapítom, hogy Miyeon, meg persze Yue-Yan is ott van. Intek nekik egyet, amire egy mosollyal válaszol mindkettő.

- Akkor... Mind készen vagytok? - kérdezi a tanárunk. Ahogy elnézem, mindenki bólogat. - Okés, először is nyújtás!
Nézek előre, hogy most mit is kell csinálni azon belül, hogy nyújtás.
- Pssszt - csitteg a barátnőm mellettem. - Először karbemelegítés!
- Az az? - bámulom nagy szemekkel.
- Csak utánozz - vesz egy nagy levegőt.
A jobb kezét bal oldalra nyújtja, másik kezével meg leszorítja azt, és ezt megint megcsinálja csak fordítva. Próbálkozom ugyanazt tenni, de nehéz. Ezek után karkörzést csinál, ami még nekem is megy, ezt előre, hátra, meg úgy, hogy az egyiket előre, a másikat, meg hátra. Megállapítom magamban, hogy Nono baromi jól melegít be. Most a derekát egyik-másik irányba dönti.

Végre vége van!!! Azt hittem már soha nem lesz! Noni bármennyire is szuperül csinálta, én nem tudtam utánozni igazán. Most már mindegy.

A szobánkba belépve a barátnőm szalad a törülközőjével a fürdőbe. Kicsit kuncogok rajta, de én addig is előveszem a ruhámat. Egy egyszerű mályvaszínű pulóvert, meg egy bőszárú fekete farmert választok.
Nono után, a példáját követve én is futok a tusoló felé.

Az outfitemet veszem éppen. A pulcsimat kicsit betűrom a nadrágomba, de nem teljesen, hiszen így divatos azt hiszem.
Noni tett fel egy kicsi púdert magára, amíg várt rám, mert ő már kész van.

A sporcipőnket felvéve, a legjobb barátnőm rohant valamiért a folyósón, bárcsak érteném miért, de aztán leesik, Miyeon-ért és Yue-Yan-ért megy. Követem őt, amíg meg nem láttam a 12-es szobát, mivel ott megállt, ami csak azt jelentheti, hogy az a lányok szobája. Ő bemegy én pedig gondolkodom, hogy miért nem láttam Lucy-t meg Isabella-t sehol sem már egy ideje, habár addig jó, ameddig nem találkozok velük.
A lányok nagyon csinosak ma is, együtt el is indulunk az ebédlő felé.

- Képzeljétek el, láttam egy fiút aki tök aranyos... - szólal meg Miyeon.
- Uuu!!! Mesélj!!! - kéri vidáman Noni.
- Hát tegnap reggelinél láttam, meg vacsoránál is csak nem mondtam nektek... - vallja be.
- Hogy néz ki? - érdeklődök.
- Nagyon helyes meg édes... talán a neve Choi Soobin, ahogy hallottam a haverjai úgy hívták. - nézi a földet újdonsült barátnőm.
- Ezt nekem miért nem mondtad? - sértődik be Yue-Yan, de elröhögi magát közben.
- Nem akartam sokszor elmondani ezért, így könnyebb, ha elmondom egyszer mindannyiótoknak. - mosolyog ránk.
Az ebédlőbe végre beértünk és meglepően sokkal jobb a reggeli, mint arra számítottam. Alma, meg citromos víz. Az utóbbi nagy kedvencem habár egyszerre van nagyon finom + nagyon rossz íze (írói megjegyzés: nekem is nagy kedvencem, ugyanezt gondolom róla én is).

Épp most sétálunk ki a helyiségből, ahol ettünk. Egész jó volt és tele is vagyok, ami jó.
- Jajjj ne! - síkit Miyeon amin nagyon meglepődök.
- Mi a baj??? - nyugtalankodik Noni.
- Angol lesz! - szorítja össze a fogait.
- Ja csak ennyi? - kuncog Yue-Yan. - Semmi gond, drága barátnőcském túléled, mert ott lesz veled Jia is!
- Tényleg? - néz rám.
- Aham - válaszolok neki. Na ez érdekes lesz...

————————————————————————
Sziasztok!!! Egész gyorsan hoztam ezt a részt, de élveztem nagyon írni, úgyhogy szerintem jó lett.

Lenne egy kérdésem, ami az lenne, hogy szerintetek leírjam így egyesével a napokat csak azért, mert ez csak a gyakornokság, azon belül is csak az első lány. Ezzel kapcsolatban várom a válaszokat!

Akik folyamatosan olvassák a könyvemet azoknak nagyon köszönöm, ilyen például BTS_ARMY0777 .

Legyen nagyon jó napotok/estétek! ❤️