A holdfényes éjszakában,
S magasló fák vonalában,
A köd immár leszállott,
S lámpák fénye kör alakban,
Néha jobbra, néha balra,
Egyre csak elszállott.Az utak egyre csak fogynak,
Kerekek még jobban kopnak,
Akárcsak az idő.
Csak úgy suhanunk a tájban,
Mint a kócsag ott a lápban,
Lassan kering ő.Közben nyárból az ősz jő,
Sárga leveleké e lassú keringő,
Nyugodtan járják táncuk.
Párás ablakon kinézek
Az őket megpörgető szélre,
Hisz ropják, bár nincsen lábuk.Mi pedig csak ülünk nyugodtan
Az autóban, cseppet sem unottan,
Hisz köröttem a fák is táncolnak.
Immár fekete ágaik egymásba
Szorosan kapaszkodnak felváltva,
Majd egy esti útról álmodnak.-2022.11.01.-
VOCÊ ESTÁ LENDO
verseim
PoesiaEbben a kis gyűjteményben a "költeményeimet" osztom meg veletek, amelyek a legrandomabb helyzetekben pattannak ki, buksim óriási káoszából, s ezeket valamilyen okból kifolyólag úgy érzem le kell írnom. Jó olvasgatást!♡