Tharn Type Story 1. (Gyűlöletből szerelem)

Type és Tharn előszava

Tharn:

-Mi ütött beléd? Minnek jöttél be ilyen korán?
-A kollégiumba nincs mit csinálnom- hűtöm le egykedvűen a barátom kíváncsiságát.
-Akarod mondani, nincs kivel csinálnod? Ne beszélj mellé, te csirkefogó!
Erre már csak legyintek. Nincs kedvem most ezen viccelődni. Reggelizni jöttem, az most fontosabb, mint ez a hülyéskedés.
Lhong az egyik legjobb barátom, de néha túlrolja a bizalmaskodást. A nyakamba ugrik, és szorosan átkarol. Úgy kell lefejtenem magamról, mint egy óriási polipot. Gimnázium óta ismerjük egymást. Sülve-főve együtt vagyunk. Nagyon hasonló a természetünk. Ő is meleg. Csak ő nem szereti a mellébeszélést.
- Egyébként is, Tharn... Nem arról volt szó, hogy nem akarsz a kollégiumban maradni? Minnek vagy még mindig ott? Azt mondtad, kiköltözöl, és inkább vállalod az ingázást.
- Az az igazság, hogy lusta vagyok kintről bejárni. És már beköltöztem az új szobámba - vonom meg a vállam, miközben leteszem a táskámat egy székre. - Különben is, a szobatársam egész jó arc.
- Az a srác a sporttudományi szakról? - Kerdezi Lhong felvont szemöldökkel.
- Ühüm.
Már ezzel is túl sokat mondtam. Habozás nélkül elindulok a menzán a szokásos pult felé, hogy megrendeljem a szokásos regelimet. Ahogy ott várakozom, és közben a mobilomat nézegetem, váratlanul szobatársam arca jelenik meg a képzeletemben.
Őszintén nem tudom, jó-e nekem a kollégiumban lakni.
Egyrészt tisztaságmániás vagyok. Nem bírom elviselni a koszos, rendetlen szobákat. De ahogy az imént említettem, lusta vagyok ingázni, ezért inkább úgy döntöttem, maradok a kollégiumban. Így több időm jut gyakorolni is.
Talán még nem említettem, hogy zenész szakra járok. Dobolni tanulok már gimnázium óta. Azért felvételiztem ide, mert szeretném elmélyültebben csinálni a dobolást. Ha a kolle lakom, közel vagyok a gyakorlóteremhez, és többet tudok gyakorolni. Egyébként a kollégium egészen tiszta, nem panaszkodhatom. A szobatársam pedig tényleg egészen normális.
Annyit tudok róla, hogy a sporttudományi szakon tanul. Szinte semmi mást. Az első benyomásaim kedvezők voltak. Azt például nagyra értékelem, hogy amikor este hazajön, akármilyen fáradt is, mindig rögtön lezuhanyozik és átöltözik, mielőtt bármi mást csinálna.
A másik tagadhatatlan érdeme, hogy rettentően jóképű.
Type-nak nem olyan halvány a bőre, mint az enyém. Több van benne a thaiföldi mézbarna tónusból, ami kifejezetten jól áll neki. Első ránézésre a szemét veszi észre az ember. Szikrázik a tekintete. Azt állítja, hogy a tengerpartról származik, de nem az ország legdélebbi részéből. Ha jól emlékszem, Sziratthaniban született. Ahogy mondani szokás, a szemében csillog a tenger.
Ráadásul olyan hosszúak a szempillái, hogy egy lány is megirigyelhetné. Mindehhez a formás, sportos alkata...
Csak gyönyörködni lehet benne.
Azért is, mert...
-Hé, Tharn! Ma is a szokásosat kéred reggelire?
Szertefoszlik a szobatársam képe, és helyette feltűnik élőben egy harmadéves zenészhallgató, akit jól ismerek. Udvariasan mosolygok rá, bár kicsit megilletődöm. Magas, vékony srác, egy basszusgitárral a hátán.
A volt pasim.
-Ühüm - hümmögöm egykedvűen, és inkább a telefonomba temetkezem. Nincs kedvem ehhez a beszélgetéshez. Nem rég jutottunk túl egy kellemetlen szakításon.
Szerencsére kész is van a reggelim. Fizetek, biccentek a basszusgitárosnak, és visszamegyek az asztalunkhoz, ahol Lhong azóta is a volt partneremet bámulja.
-Úgy látom, az exed békülni akar.
-Hülye vagy - szögezem le röviden, és nekilátok az evésnek.
Lhong gúnyosan felnevet, és belekezd egy kéretlen, baráti intelembe.
-Hányszor mondtam már neked, hogy vigyázz velük! Egyre szaporodnak körülötted a volt pasik. Előbb-utóbb össze fognak veszni rajtad. Csak szólok. Az Új szobatársaddal is jobb, ha óvatos leszel. Együtt laktok, ugyebár. Ha kiderül rólatok valami, szét fogják tépni a többiek.
-Heteró.
-Micsoda?
Közelebb hajolok Lhong értetlenkedő arcához, hogy tisztázzuk az ügyet.
- A szobatársam heteró.
Én meg meleg vagyok. Csak mondom, hogy érthető legyen.
Lhong zavartan nevetgél, de hamarosan folytatja a piszkálódást, ahogy megszoktam tőle.
-Nem mintha különösebb akadályt jelentene a mesternek becserkésznie egy heterót.
Erre megint csak legyintek. Átlépni a nemi határt veszélyes kaland. Amikor heterókkal randiztam, többnyire nagyon kellemetlenül végződött a kapcsolat. A lelki sérülés szinte garantált, de előfordult már, hogy ökölharc lett a vége. Nincs kedvem még egyszer kékre-zöldre veretni magam. De a legrosszabb, ami előfordulhat, hogy egy heteró srác a kapcsolatunk után elveszíti az érdeklődését a lányok iránt.
Ezt pedig végképp nem szeretném.
-Tudod, hogy nem nyúlok heteró pasikhoz- Zárom le
az ügyet, és tovább lapátolom magamba a reggelit. Lhong természetesen nem tudja befogni. Felkapja a fejét,
és tovább rugózik a témán.
-Azt hallottam, hogy a szobatársad utálja a melegeket.
Egy pillanatra megáll a kanalam a levegőben, és megrázom a fejem. Hallottam én is a pletykákat. De rólam nem tudja a szobatársam, hogy meleg vagyok. Amíg heteróként viselkedem körülötte, addig nem gyanakszik. Így kényelmesen elvagyunk egymás mellett. Kedves vagyok vele, de visszafogott. Nem buziskodom. Megfogadtam, hogy nem lesz többé heteró pasim, ezért Type szóba sem jöhet.
-Amíg nem tudja rólam, addig nem lesz baj.
Közönyös arccal nézek az asztal túloldalára, és próbálom a zenére irányítani a gondolataimat. Tagadhatatlan, hogy véletlenek előfordulhatnak a hálószobámban, és Type pont az én tipusom. De muszáj féken tartanom magam. Ostobaság lenne ezzel nehezítenem az életemet.Ha tényleg egy homofóbbal lakom egy szobában, akkor időzített bombán ülök. Mi jó sülhet ki ebből?

Sziasztok! Hát őszinte leszek kurvára elfelejtettem ezt a könyvet, de igyekeztem ezen a héten a leggyakrabban elő venni és írni^^
Mivel úgy ígértem, hogy minden héten lesz 1 rész amik ugye elmaradtak....ezért amik Kimaradtak részek azt így a napokban felrakom!
Remélem lesz ki olvassa és kérlek tikteket, ha látok valahol helyesírási hibát írjátok le kommentbe. Pussza<3