Az Alex Johnson Hotel ötös számú szobájában a falióra mutatója már rég elütötte a 12 órát. Katie, barátnője kérésére egy kicsit halkabbra vette a zenét, és nekiállt a hajszárításnak. Amint végzett, a ruhás szekrényéhez sietett és felvett egy V alakban kivágott világosabb árnyalatú pólót és egy szűk szárú farmert, majd felhúzta a legkényelmesebb edzőcipőjét.
- Katie, nincs véletlenül valami kajád? Ebben a nagy rajzolásban totál megéheztem.
- Keress valamit a hűtőben. Talán még maradt egy kis pizza – mondta mosolyogva Katie, majd a nappaliba sétált, miközben Sally már a hűtőszekrényben keresgélt. A kanapé előtti üvegasztalhoz sétált, ahol megpillantotta 'Kimmy B.' legújabb remekművét. A rajz egy fiatal férfit ábrázolt, aki ölében egy lányt vitt. A férfi hosszú ballonkabátot viselt, amiből Katie már könnyen kitalálhatta, hogy az a személy nem lehet más, mint Castiel. A lány pedig – ebből kifolyólag - csakis Hope lehetett.
- Ezt nem szabadott volna még meglátnod – rohant ki a konyhából Sally, és tányérját az asztalon lévő rajzra rakta.
- Most már késő – mosolygott Katie. – Mondtam már, hogy fantasztikusan rajzolsz?
- Már vagy ezerszer – mondta nevetve a barna hajú lány. – És még mindig nem vagyok földönkívüli.
- Pedig nem mindennapi, ahogy rajzolsz – nevetett fel Katie, majd beletúrt a hajába, és egyenletesen eloszlatta a vállán.
- Csak nem készülsz valahová? – kérdezte felvont szemöldökkel Sally. – Pont most? Ugye nem?
- Csak leugrok Jackékhez egy kis italért. Ha ez a két srác valóban olyan, mint Sam és Dean, nem mondhatnak nemet egy kis Jack Daniel's-nek – somolygott a lány.
- Te aztán mindig tudsz meglepetéssel szolgálni.
- Addig tartanád a frontot? – nézett barátnőjére, majd néhány dollárt a hátsó zsebébe csúsztatott, és elindult az ablak felé, hogy kinyissa azt.
- Katie, komolyan?! Az ablakon akarsz kimászni?
- Ugyan már! Nem ez az első, hogy ezen keresztül közlekedem. Az az antialkoholista portás amúgy sem engedné meg, hogy piát hozzak be. Minden egyes alkalommal beletúr a táskámba – válaszolta szemforgatva a szőkés barna hajú lány. – Még szerencse, hogy csak hétvégén dolgozik itt, és hogy az ablakom jó messze esik a bejárattól.
- Hát akkor... okés – jelentette ki döbbenten Sally. – És ha pont most jönnek?
- Nyugodtan nyiss ajtót, és foglald le őket valamivel. Öhm, mondjuk, beszélj a történetről, vagy mutasd meg a rajzaidat. Nekem mindegy, csak tartsd itt őket, amíg vissza nem érek. Megpróbálok sietni. – Katie elmosolyodott, mire Sally sóhajtott egy nagyot. Tudta ugyanis, hogy ha barátnője Jackékkel találkozik, akkor egy óránál előbb úgysem tér vissza. Pláne, ha ehhez a baráti beszélgetéshez egy kis ital is társul.
***
Az idősebbik Winchester egy Iszákos Vadász nevű kocsmát nézett ki magának, ami a moteltől alighanem csak egy utcasarknyira volt. A bár nevének láttán arca felderült, és egy csibészes mosoly kíséretében kinyitotta a tölgyfával díszített faajtót. Az otthonos helyiségben a bejárat melletti sarokban lévő zenegépből egy jól hallható, 80-as évekbeli rock sláger szólt. A terem bal oldalán egy biliárdasztal volt, ahol négy, huszonéves fiatal játszott – látszólag – kifáradásig menő meccset. A szemközti pultnál egy középkorú, szakállas férfi támaszkodott, közben pedig a korsó sörét iszogatta.
YOU ARE READING
Fallen Angel (Magyar Supernatural fanfiction)
Fanfiction"Az életre nincs elég idő, életünket idő nélkül éljük, hideg terek fagyott falainak négyszögében, ahol szerelmeinket is elfelejtjük. Könnyű lenni létezni, de élni nehéz." A történet első szála a bostoni Welley leánykollégiumban indul útjára, ahol a...
