Umm. Lehetséges, hogy elfelejtettem a 3 éve megírt ötödik részt...? Oppá :'D Mindenesetre itt van, ha valaki még használja ezt a drága oldalt xD Még az is lehet, hogy megpróbálom befejezni 👉👈
______________________________________________________
Lightning visszanézett a furgon hátsó ablakán a városra. Radiator Springset az éjszaka sötétkék takarója burkolta, amit színes mintaként futott be a neonok fénye. Ázott beton és virágok illata szállt a levegőben, és néha egy-egy szentjánosbogár villant fel komótosan a sötétben. Olyan barátságos volt, olyan hívogató, hogy Lightning azonnal visszafordult volna, ha nem él benne az elmúlt két nap minden gyomorszorító emléke. Hiányozni fog neki a hely, de most épp van valaki, aki még jobban hiányzik neki. Meg kell tennie, el kell hagynia a várost és a barátait, ha kezdeni akar valamit az életével. Ha az apja dönt helyette, sosem lesz boldog.
Izgatottságtól és félelemtől repeső szívvel fordult előre, hogy megköszönje a fuvart Matuka barátjának.
- Hogy mennyi? De kérem, a cimbim, a nagy Lightning McQueen jövőjéről van szó! Tudja 'ölgyem, micsoda híresség sikere forog kockán?
A pénztárosnő elnézően mosolygott Matukára, ahogy az Lightning most kezdődő pályafutását ecsetelte neki. Korán volt, és még nem fogyott el a türelme, így kedvesen, de határozottan elküldte a vidéki fiúkat, akiknek nem volt pénze repülőjegyre.
- Azanyája, így sosem jutunk el a te olasz szívtipródhoz... - zuttyant le Matuka csalódottan egy székre. Lightning is leült mellé.
- Ne aggódj, cimbi, kitalálunk valamit. Van még időnk. - Lightning úgy érezte, sziklák gördültek le a mellkasáról, mikor biztonságos távolságba értek Radiator Springstől, és most már semmi és senki nem állhat az útjukba.
- Jaa, egészen addig amíg Sheriff és Sarge be nem vetik a rendőrös-katonás kütyüiket és a nyomunkba nem erednek!
Lightning nevetett.
- Ne legyél ilyen ünneprontó, Matu! Elmegyünk valahova dolgozni, mondjuk egy autószerelőhöz, és napok alatt megkeressük a jegyre a pénzt!
- Hű, amindenit... - Tátotta el Matuka a száját.
- Na, ugye hogy jó ötlet! - bokszolt barátja vállába Lightning.
- Mi? - pislogott rá Matuka értetlenül.
- Hát az, hogy autószerelőnek állunk!
- Ja, én nem arról beszélek! Nézd! - Matuka előreintett, egyenesen egy falra függesztett tévére. Épp híradó ment, és a World Grand Prix logója díszítette a címsávot. Lightning összevonta a szemöldökét.
- Most kezdődik a Grand Prix előfutama, és?
- Csak várj! - csitította Matuka. Peregtek a képkockák, és hirtelen Lightning felkiáltott.
- Fran! Ott van Fran!
Matuka elnevette magát.
- Úgy tűnik, a szívtipródnak megtetszett Amerika, és már haza sem akar menni.
- De hogy... hogy kerül ide? Nem hazament? - Lightning megdermedt. - Oda kell mennünk!
Újra felkapva a megtömött hátizsákjaikat visszatértek a pénztárhoz.
- Két jegyet szeretnénk Los Angelesbe! - mosolygott Lightning szélesen a pénztárosra.
A repülőn Lightning alig bírt a fenekén maradni az izgalomtól. Matuka elfoglalta magát a tévével - mindenféle tehetségkutató és kihívásteljesítő műsorokat nézett -, de ő csak bámult ki az ablakon és az ujjait hajlítgatta. Hirtelen elhatározásból elindultak Los Angelesbe, de a tervük ennyi volt, és nem több. Hol fognak aludni? Mit fognak enni? Hogyan jutnak haza? Haza akarnak egyáltalán menni?
YOU ARE READING
Find his way
FanfictionAlternatív történet, amiben Lightning Hudson Hornet, a híres autóversenyző fia. De hogy kerül a fiú a versenypályára? És milyen kapcsolat fűzi az olasz bajnok, Elio Bernoulli testvéréhez?