Kényszerből szerelem

Újra Együtt

Lan Wangji pov:

Késő este volt már én pedig lefekvéshez készülődtem mikor valaki kopogott az ajtón.

-Wangji be jöhetek?

Hallottam még a nagybátyám hangját az ajtó tuloldalárol

-Hmm. Hogyhogy ilyen későn?
Kérdeztem rövidre fogva a kérdést.

-Biztos hallodtad hogy ma egy új diák érkezett Gusuba.

Mondta a nagybátyám tőle nagyon ritkán hallható izgatotsággal

-Ez a diák Lan Shuan a klánunk egy elválasztott águ családjábol

-Hmm, tudom. Mi van vele?

-Shuan kisasszony egy igazi tehetség és mivel az ilyen tehetségeknek az alap órák kevesek szeretném hogyha te személyesen tartanál neki órákat a könyvtár pavilonban.
Elválalod Wangji?

Kérdezte a nagybátyám már ha lehetett ez kérdésnek nevezni.

-Hmm.

-Remek. Akkor holnap reggel 7 re menny a könyvtár pavilonban.

Mondta a nagybátyám azal a furcsa izgatottsággal a hangjába

Wei Ying pov:

Reggel pontosan 5 órakor egy tanítvány kopogott az ajtón hogy ideje fel kelnem.
Ha az 5 órai kelés nem lett volna elég baj ott volt még a tény hogy körülbelül másfél óráig szívtam azzal hogy megcsináljam a sminkem, a hajam és a maszkomat.
A rengeteg készülődés miatt alig maradt fél órám a tanítás kezdetéig.
Már tegnap esete is észre vettem hogy bármikor arra gondolok hogy újra Lan Zhannal lehetek a szívem gyorsabban kezd dobogni ~s az egész testemet melegség járja át.
Nem igazán volt időm túlságosan a gondolataimba merülni hiszen már csak 5 percem volt a tanítás kezdetéig.

Lan Wangji pov:

Fél órával 7 előtt én már a könyvtárban voltam és elő készítettem papírt, ecsetett és néhány könyvet.
Öszintén elégé össze voltam zavarodva. A nagybátyám furcsán izgatottan beszél erről az új lányról illetve megkért hogy külön tanítsam ami még soha nem fordult elő ezelőtt.

7 után pár percel hallottam a könyvtár pavilon tolható ajtaját nyilni majd csukodni.
Az ajtóban egy fehér maszkot és halvány kék fágylat viselő nő állt.

Ő biztosan Lan Shuan lesz.
Gondoltam miközben ő egy meghajlás után el indult az asztal felé.

-Jó reggelt Ifjabb Lan úrfi

Köszöntött engem miközben le ült elém az asztalhoz

..........órák után...........

Lan Wangji pov:

Shuan kisasszony remek tanonc és kedves személyiség ahogy a nagybátyám említette.
De nekem olyan furcsa.
Mintha láttam volna már valahol.
Érdekelni kezdett hogy miért ilyen ismerős nekem ezért gondoltam megkérdezem a családjuk címerét.

-Shuan kisasszony!

Szóltam utána mikor már éppen ki ment volna a pavilonbol.

-Igen?

-Megkérdezhetem mi a családja címere?

Ahogy ezt megkérdeztem a lány arca sápatabb lett mint a frissen esett hó.

-Cí... Címer, hát a az....

Akadozott a hangja.

Láttam mennyire meg volt ilyedve ezért gondoltam megnyugtatom egy kicsit de mikor a csuklojához értem el rántotta azt és ki rohant a teremből.

Ez az egész egyre furcsább.  Mivel egyre jobban furta az oldalamat a kíváncsiság ezért nem mentem  vissza a szobámba  hanem maradtam hogy kutathassak erről a bizonyos elválasztott ágú klánrol.

Ahogy sejtettem.
Semmi
Semmit nem találtam erről a klánrol.
Órákig kutakottam de egy szó sincs erről egy családfán se.

Az órákig való kutatás eredményeképpen már elég késő volt ezért vissza indultam a Szobámba.

Éppen a ősök csarnoka  mellett mentem el mikor hangos beszélgetésre  lettem figyelmes.
Az ajtó résnyire nyitva volt ezért gondoltam benézek minden rendben van e.
Amit akkor hallottam az egy életre le sokkolt engem.

-akkor megbeszéltük, a házasság Wangji és Shuan kisasszony között áll.

Bent a szobán a nagybátyám éppen Lan Mexinel fogott kezet, a többi Lan pedig körülöttük tapsolt.

Mi?!?!
Gondoltam magamba

-És mond Qiren ugye Wangji tud erről?

Kérdezte az egyik idősebb Lan mester.

-Még nem.

-De akkor honnan tudod hogy nem ellenzi a házasságot?

-Nem fogja, olyan tehetséget mint Lan Shuan ritkán talál az ember.És ha ellenzi is a házasság már áll.

Szinte megfagyva álltam az ajtóban hallgatva az idősebbek beszédét.
A lábaim mintha maguktól mozdultak volna, elindultam Shuan kisasszony szobája felé.

Az ajtóba megállva bekopogtam de semmi válasz. Másodjára is bekopogtam de még mindig semmi.

Mindjárt 9 óra már nem szabadna hogy el hagyja a szobáját.

Gondoltam magamba.

Az egyik ablakon keresztűül halvány fény szűrödött ki.

-Már megint, tiszta úgy érzem magam mint egy betörő.

Az ablak elé álltam és be lestem.

Az állam ma már másodjára ütögette a padlót.

Nem Shuan kisasszony állt a szobába hanem......

..............................

Heyyooooo

Még jó hogy azt mondtam hogy lassabban fogom ezt frissíteni mint a másikat 😅😅

Mára ennyi

Byeeeeeeeee