Tiltott szerelem | [Levi x Reader] | FORDÍTÁS |

1. rész

Lassan végig sétáltam az iskola épületén. Rengeteg olyan diák haladt el mellettem, aki tudta is hogy hová tart. Ellentétben velem. Eltévedtem az első tanítási napomon. Szuper kezdés, nem igaz?

-Szerintem nem találja az osztálytermét, rá van írva az arcára. Teljesen össze van zavarodva. – Suttogja mögöttem egy lány.

-Mégis ki a francot érdekel? A tantárgyak nevei konkrétan rá vannak írva a termek ajtajaira. Remélem azért tud olvasni.

-Nemár Kurumi, legyél már egy kicsit kedvesebb. Nem is ismered őt.

-Igen, ezüst hajú. Legyél kedvesebb. - Kiáltja egy fiú, miközben elhalad mellettük.

Éreztem, ahogyan a szorongás kezd úrrá lenni felettem. Az emberek már is gonoszok, annak ellenére, hogy nem ismernek engem.

Hirtelen egy bökést éreztem meg a vállamon. Megfordultam, és egy alacsony lány tekintetével találtam szembe magamat. Barna színű haja és gyönyörű smaragdzöld szemei szinte már ragyogtak, melyeket frufruja kellőképen eltakart.

-Ne haragudj. – Mosolygott rám. -Eléggé úgy fest, mintha eltévedtél volna. Tudod melyik teremben lesz órád? Hagy nézzem az órarendedet.

Odaadtam neki a gyűrött kis fecnimet, melyet körmeim rágásával kísértem.

-Nem hinném, hogy tud beszélni. – Szólalt meg a mögötte lévő lány.

Sápadt bőre egyből elvörösödött amint felé fordultam.

-Elnézést... - Suttogtam halkan, mire az előttem álló barnahajú lány vetett felém egy bíztató mosolyt.

-Ne aggódj, nincs semmi baj. Ne is hallgass rá. Egyébként, ugyan abba az osztályba járunk. A nevem Kaguya! Történelem óránk lesz. Velünk tarthatsz, ha szeretnél. Illetve, ha eddig azt hitted, Kurumi gonosz, biztosan nem találkoztál még Ackerman tanár úrral.

-Pontosan. – Szólalt meg Kurumi amint barátnője mellé lépett.

-Tavaly megsiratta az egyik diákját, és teljesen semmibe nézte az egészet. Bocsánatot sem kért. Ettől függetlenül, mondjuk eléggé vicces volt.

-Mhm. -Bólintott Kaguya. -Ja és szinte az összes lány odáig van érte. Persze minket kivéve. Tisztára öreg, meg bunkó is. Na meg nem is olyan helyes, mint ahogyan mondják.

Halkan kuncogtam, de mindezt megzavarta egy magas srác mikor belém botlott.

-Cseszd meg, nem tudsz máshol ácsorogni? - Mondja dühösen, majd a szememet kezdi el vizsgálni, mielőtt még tovább sétálna az osztályterme felé.

-Nos, ő Jean. Ne vedd magadra amit mondott, mindenkivel ilyen. -Nevette el magát Kaguya, majd folytatta is a beszélgetést amíg a termünkhöz nem értünk.

...

A terem egyik sarkában helyet is foglaltam. Nem szeretem, ha az osztályom előtt kell ülnöm. Ami pedig még jobban kétségbe ejtett, azok a pletykák, amiket a lányoktól hallottam erről a bizonyos Ackermanról. Pontosan ezek miatt ülök hátul, jó messze a tanári padtól.

Öt perc elteltével a tanár továbbra sem érkezett meg. Mindenki egymással beszélgetett. Láttam Kaguyát és Kurumit két fiúval diskurálni. Eléggé közeli barátoknak tűnnek, ahogyan elnézem.

Nem tudtam mit tenni, unalmamban lehajtottam a fejemet a padra. Már most elegem van ebből a napból. Teljesen elfáradtam.

-Rendben, szarosok. -Visszhangzott egy férfihang az osztályteremben, melynek hallatán összerezzentem.