Calum partiközleménye után Luke már csak erről hallott. Így, hogy elkerülje a folyamatos körbeugrálást úgy döntött, hogy elmegy a könyvtárba.
"Hé, Vak." Ütötte meg a fülét az ismerős, idegesítő hang.
"Ne hívj így." Nyögte felemelve a fejét az asztalról.
Hallotta, hogy egy széket kihúznak mellette, mire felnyögött, tudván, hogy Michael egyáltalán nem tervezte, hogy korán el fog menni.
"Akkor, mi a neved?"
"Hagyj magamra."
"Oké Hagyj Magamra, akkor miért jössz ilyen sűrűn a könyvtárba?"
"Hogy megszabaduljak az idegesítő pöcsöktől, mint te." Morogta Luke mielőtt megragadta a botját a szék mellől, hogy felálljon vele.
Michael azonnal felugrott a székről, hogy egyik kezét vállára helyezze.
"Kérlek, ne menj. Sajnálom, hogy idegesítő vagyok, kíváncsi és csak basztatlak, de még mindig te vagy az egyetlen akivel tudok beszélni."
Luke egy pillanatra csendben maradt, mielőtt felsóhajtott és visszaült a székre.
"Akkor nem igazán lehetnek barátaid." Motyogta Luke.
"Nem, nincsenek." Vigyorgott Michael.
