Random egybeesés vagy a sors műve?

🚌

Az osztállyal ma megyünk kirándulni reggel 7-re oda kell érnünk a sulihoz, mert a busz 7:30-kor indul. Természetesen egy valaki elkésett, én.
Alapból elaludtam és mivel azt sem tudtam hol vagyok lassan ment a készülődés is, ezért 7:45-re értem oda de szerencsére megvártak a többiek. Mivel már mindenki elfoglalta a helyét és a legjobb barátnőm Zara egy másik barátom Jayden mellé ült így már csak egy szabad hely volt az új fiú mellett aki idén jött és minden lány róla beszél folyamatosan. Hosszú barna kócos haja van sötét barna szemei és kb úgy 180 centi. Minden lány álma. De engem nem nagyon fogott meg így hát csak odamentem megkérdeztem hogy szabad e ez a hely és leültem. Egész úton zenét hallgattam mikor rá néztem csak annyit láttam hogy kifele bámul az ablakon én is ezt tettem volna ha az ablak mellett ültem volna de inkább becsuktam a szemem és megpróbáltam pihenni ami olyan jól sikerült hogy bealudtam és a következő emlék az az hogy a fiú vállán fekszek és éppen próbál felkelteni engem mivel megérkeztünk. Ha tudnátok mennyire gáznak éreztem magam úristen.

-Ohm, hallod kelj fel mert itt vagyunk
-Mivan?
-Megérkeztünk, csak te végig aludtad az utat
-Oh bocsi

Nem is ismerem a srácot és ez az első benyomása rólam, nagyszerű. Na mindegy leszálltunk a buszról és előre mentem Zarához és Jaydenhez.

-Sziasztook
-Szia Liv már megint miért késtél el? Kérdezi Zara
-Háát ismét bealudtam de sebaj megkaptam érte a büntetésemet
-Na miért? Néz rám elgondolkodva Jayden
-Mert már sehol sem volt hely és az új fiú mellett kellett ülnöm és ha ez még nem lett volna elég el is aludtam méghozzá rajta.

Zara és Jayden elkezdenek kuncogni én pedig tüzes szemekkel nézek rájuk.

-Szerintem ezen az osztálykiránduláson minden IS lesz. Mondja Zara nevetve.

Jayden bólogat én pedig a szemem forgatom de egy félmosolyt azért én is elejtek. Már vagy 20 perce sétálunk amikor meglátom a csillogó kék vizet de ha nem láttam volna pár másodperc múlva úgyis megtudtam volna mivel Jayden elkezdett sikongatni ahogy meglátta a partot.

Megálltunk egy óriási szállodánál ami eszméletlenül csicsás volt mikor bementünk láttam hogy szinte minden márványból van. Utálom az ilyen helyeket de azért van benne valami szép és értékelem hogy az iskolánk van olyan gazdag hogy ilyen helyekre tudjon vinni minket sokaknak ez nem lehetséges.

-NAJOO ÚRISTEN DE LUXUUUS. Mondja leesett állal Jayden.
-UGYEE NEM HISZEM EL! Folytatja az álmélkodást Zara.
-Most mondd hogy ez nem kibaszott menő. Néz rám Jayden.
-Hát nem vagyok elragadtatva de amúgy szép.
-Hát te se vagy normális. Mondja Jayden lenézően.
-Ez van.

Megkaptuk a kulcsokat a szobákhoz Jayden nem jöhetett egy szobába velünk lehet hogy meleg de ettől függetlenül még fiú így hát nem engedik a tanárok. Zarával egy szobába kerültünk és hálisten semelyik undormány osztálytársunk nem csatlakozott hozzánk. Kicsit lepihentünk,kipakoltunk és lementünk vacsorázni.