Dupla vagy semmi

8.rész

CHO SZEMSZÖGE

A tegnapi buliból nem emlékszem szinte semmire. Arra sem emlékszem mikor jöttem haza. Otthon vagyok egyálltalan!? Kinyitottam a szemem, de gyorsan vissza is csuktam a fény miatt. Lassan újra kinyitottam a szemem, és hozzá is szoktam a nagy fényhez. Ekkor bizonyosodtam meg róla tényleg otthon vagyok. És csak ekkor tűnt fel hogy iszonyatosan fáj a fejem. Tegnap tényleg sokat ihattam. Lix még mindig nem ért haza gondolom, mert nincs itt a cucca és csak Hyunjin fekszik melettem. Kikéne kelnem az ágyból és bekéne vennem egy gyógyszert. De olyan messze van a konyha.

FÉLIX SZEMSZÖGE:

Nagyon rosszul éreztem magam hogy cssk itt hagytam őket, pláne Cho-t, és vissza mentem Rose-hoz. Nem akartam útban lenni nekik ezért a kanapén aludtam. Nem hinném hogy látni akarnak a történtek után. Este nem aludtam semmit szinte. Egész este gondolkoztam. Mit tegyek, kérjek bocsánatot, vagy csak tegyek úgy mintha semmi nem történt volna, haggyam itt öket? Mi lenne a legjobb megoldás?

Gondolatmenetem egy fáradt, másnapos Cho szakította meg. Ő is besétált a konyhába, engem észre sem véve. Én csak ittam tovább csöndben a kávémat.
Nem szóltam hozzá, mert nem tudtam hogy látta hogy itt vagyok és direkt nem szól hozzám, vagy nem vett észre és azért nem szól hozzám. Megint túlgondoltam a dolgokat, mit csináljak? Szóljak hozzá vagy tegyek én is úgy mintha nem látnám? És ha tényleg nem látta hogy itt vagyok, és ha most megszólítom megijesztem. De ha tugya hogy itt vagyok, akkor kínos lesz a bedzélgetés és megint nem vagyok előrébb. Mit csináljak?

- Félix!? Te mit keresel itt? Nem Rose-val kéne lenned? - forgatta meg a szemét majd a gyógyszer bevétele után válaszomat nem meg várva indult volna ki a konyhából, de vissza húztam.

- Pont azértjöttem, hogy bocsánatot kérjek. - kezeim közé zártam hogy ne tudjon elmenni.

- Nincs miről beszélnünk, engedj el. - Próbált meg kiszabadulni nem sok eséllyel.

- Legalább hallgass meg.- Kérleltem  a lányt.

- Mondd gyorsan mert nem érek rá egész nap, és gondolom Rose is vár már. - ezt egy kicsit kevesebb gúnnyal is mondhatta volna.

- Nem érted a dolgokat. Ez az egész nem az aminek látszik. -

- Hallgatlak. Igazából ez nekem nagyon is úgy tűnik, hogy megfektettél, eldobtál majd vissza mentél Rose-hoz. De javíts ki ha nem így van.

- Igazából nem... najó, őszinte leszek hozzád, nen azért menten vissza Rose-hoz hogy újra össze jöjjek vele. Azért mentem hozzá pár napra hogy beszerezzek pár dolgot. -

- Ugyan milyen dolgot? Nem értel Lix.- értetlen fejjel nézett rám.

- Nézd meg. - mutattam az asztalon lévő szatyorra, majf elengedtem a lányt.

Elindult  a szatyor fele, majd bele  nézett. Egy kép volt hármunkról bekeresztetve.

- Ezt te csináltad? - Kérdezte könnyes szemekkel. Ennyit jelentene neki?

- Részben igen. - mondtam, majd megölelt.

- Szeretlek manó. - súgtam a fülébe majd megcsókoltam.

- Gyere keltsük fel Jinniet is. Meg akarom neki mutatni a képet. - majd felment  az emeletre fébreszteni Félixet.

______________________________________

SZIASZTOK.
TUDOM, EZ EGY NSGYON NAGYON RÖVID RÉSZ LETT AMIÉRT BOCSÁNATOT IS KÉREK, DE LEGALÁBB FŐHŐSEINK KIBÉKÜLTEK.
MINDENKINEK JÓ NAPOT/ESTÉT.
PUSZI A POCITOKRA ❤️