"Na várjunk csak az ott... "
....Az ott Chishiya? Első kérdés ő miért van itt? Második kérdés, miért jegyeztem meg a nevét?! Át suhantam a fal mellett és oda álltam a fiú mellé.
-Vajon mikor veszik észre, hogy itt vagyok? -kérdeztem tőle suttogva, mire rám emelte a tekintetét.
-Ayame? -nézzet engem meglepődötten, mire kérdőn néztem rá. - Nagy eséllyel egy ideig nem fognak észre venni, nem épp egy eszes banda. -válaszolta meg az előbb feltett kérdésem.
-Vettem észre, nem éppen egy eszes csapatnak látszik. -grimaszoltam egyet miközben mondtam. -Ez így unalmas...
-Hmm? -nézzet rám Chishiya kérdő tekintettel.
-Hello mindenkinek! -köszöntem hangosan-
Hogy vagytok? -kérdeztem egy angyali mosollyal az arcomon. Mindenki csodálkozva nézett rám.
-Hogy? És mikor? -szólalt meg először a félmeztelen férfi.
-Először is nem tudom ki kötözött hozzá a székhez de jelzem szarul tud csomót kötni. -mondtam egy gúnyos mosollyal- Másodjára pedig már kb 10-15 perce el oldoztam magam. -fejeztem be a beszédemet egy angyali mosollyal.
-Rendben, akkor te ott menj és szólj a másik kettőnek, hogy megvan a csaj. -mondta a férfi a két ajtónál álló őrnek, hogy minek kell őr ide azt nem tudom. -Takeru vagyok de ha kérhetnem akkot Kalaposnak hívj. -Ne márr! Már megint? Istenem ha így haladunk a végén az egész világ ismerni fog! Hát akkor viszlát magány, szerintem tök jól elvoltunk mi ketten!
-Ayame. -mondtam miközben biccentettem egyet.
-Örülök a találkozásnak Ayame.
-Szint úgy Takeru.
-Meg kértelek rá hogy Kalaposnak hívj.
-Én meg nem mondtam, hogy így foglak hívni. -mondtam halál nyugodt hangon, unott tekintettel.
-Jogos. -szólalt meg mellettem Chishiya.
-Szóval a szabályok. -hagyta figyelem kívül azt amit mondtuk, és elkezdett magyarázni, igazából nem figyeltem rá. Az jobban lekötött, hogy kik vannak még itt a szobába. Két fekete hajú nő volt a szobában, egy rövidebb és egy hosszabb hajú, és meg 3 csávó, az egyiknek fekete válig érő haja, és egy szemöldök, meg egy orr piercingje van, na várjunk csak, őt már láttam valahol, asszem a pikk 8-as játékban. -És..... Ahogy látom nem nagyon figyelsz rám.
-Bocs, nagyon érdekfeszítő volt tényleg amit mondtál de volt jobb dolgom is mint téged hallgatni. -mondtam egy gúnyos mosollyal és rideg pillantással.
-Hmm... Az a mosoly, és az a tekintet. -"gondolkodott" hangosan Takeru- Emlékeztet valakire.... Áh! Megvan!-jelentette ki, yeyy mondtam magamban miközben megforgattam a szemem- Chishiya! Lehet, hogy rokonok vagytok? -próbált vicces lenni "Kalapos" Istenem segíts ki innen.
-Persze eltitkolt ikrek vagyunk.-mondtam egy gúnyos mosollyal.
-Nagyon vicces vagy. -mondta unottan Takeru.
-Tudom. -mosolyogtam rá nagyképűen.
-Szóval.... A kártyák.
-Mi van velük? -néztem rá kérdőn.
-Ajj! Ha figyeltél volna tudnád.
-De! Nem figyeltem és nem tudom.
-Ha összegyűjtjük az összes kártyát egy embert haza küldhetünk.
-Ez mind szép és jó. De! Nekem miért is kéne oda adnom a kártyáimat?
-Mert akkor haza tudsz jutni.
-És ha én nem szándékozom oda adni?
-Az árulókra halál vár. -mondta egy gúnyos mosollyal.
-De! Én, hogy lehet áruló ha még nem is csatlakoztam hozzátok? -tettem fel az egy milliós kérdést.
-Ésss ott a pont. -szólalt meg mellettem Chishiya.
-Akkor először is, szeretnél csatlakozni?
-Hmm... Had gondolkodjam...-tettetem gondolkodást. -Nem...-mondtam mire egy fegyveres Áh! ők vissza is értek? Észre se vettem rám szegezte a fegyverét -Le akarod lőni a "társaságotok" egyik tagját? Szerintem ez árulás. -mondtam egy gúnyos mosoly kíséretével, mire szitkozodva lette a fegyvert.
-Szuper, üdv a Parton! -Part?Komolyan?- Akkor a kártyák. -mondta Takeru, mire egy nesze mozdulattal az asztalra dobtam a kártyáimat.
-Megmerjem kérdezni hogy honnan van ennyi kártyád, főleg kör kártyád?
-Elég nehéz a játékokon kívül más elfoglaltságot találni.
-Azért ez akkor is sok. Mióta vagy itt?
-Másfél éve. -vontam meg a vállam, mire kaptam "pár" meglepődött tekintettet.
-Ez esetben előléptettlek gyűlési tagnak.
-Ez az. -modtam tettet boldogsággal.
-Chishiya elvezet téged a szobádhoz, ott majd találsz magadnak fürdőruhát, le fürödhetsz meg minden. -mondta fel sem nézve a kártyákból.Na várjunk csak fürdőruha?
-Miért is kell fürdőruha?-kérdeztem, mire sohajtott egyet Takeru.
-Mert így jobban át lehet látni hogy kinél van és kinél nincs fegyver.
-Muszály?
-Igen.
-Hajj! -sóhajtottam -Na mutasd merre van a szobám. -fordultam Chishiya felé.
-Gyere. -mondta és elindult előre.
-Megyek. -mondtam és utána siettem.
-Szóval -kezdeményeztem beszélgetést mert egy ideje szótlanul mentünk nem tudom merre, én is meg ő is a saját gondolatunkba voltunk merülve- Chishiya.
-Igen? -nézett rám.
-Milyen játékos vagy?
-Káró. Te?
-Nem tudom, igazából mindegyik megy. -mondtam, de vajon melyik vagyok a négy közül? Tettem fel magamnak a kérdést.
-Itt is vagyunk ez lesz a te szobád, a 402-es. -jéé! Már meg is érkeztünk?
-Oké, köszi hogy meg mutattad.
-Nincs mit. -mosolyodott el halványan, Úristen az a mosoly! Jesszus Ayame mi ütött beléd? - Szia! -köszönt el tőlem majd megfordult és elment.
-Mi? Ja. Szia. -okéé ez nagyon kínos volt. Gondolkodtam magamban miközben beléptem a leendő szobámba. Amúúúgy nem annyira rossz a szoba. És jesszus ott a fürdőruha.
-Akkor irány felvenni.-sóhajtottam, gyorsan vettem a fürdőruhát és beáltam a tükör elé. Végül is nem annyira rossz... Na jó ez szörnyű vajon lehetek úgy ha felveszek erre a szarra egy nadrágot? Hát egy próbát meg ér... Gyorsan fel kaptam magamra egy farmert és vissza mentem a tükörhöz. Na így már mindjárt más. Hmm... Most vajon mit csináljak? Kérdeztem magamtól miközben eldőltem az ágyon. Talán.... Gondolkodtam tovább miközben ásítottam egyet. Oké univerzum, akkor alszom. Mondtam magamban, majd elnyomott az álom.Uhh, de régen volt rész. Elnézést kérek miatta de kb egész héten tanultam alig volt időm írni. Na mindegy ne az én bajaimról/gondjaimról beszéljünk inkább a részről. Kiderült hogy kit látott meg Ayame és még a Partba is bekerült, igaz nem önakaratából. Ez a rész is hosszú lett de nem tudok mit tenni ellene ha így sikerült. Na de nem húzom tovább az időtöket a beszédemmel. További szép reggelt/délutánt/estét mindenkinek. (๑•̀ㅁ•́ฅ✧
BINABASA MO ANG
I'm ready to die for you |Szünetel|
FanfictionAmikor a világ hátat fordít neked és semmi se sikerül akkor egy új világ felemelő lehet számodra, de később rájössz, hogy ez nem egy sima/átlagos hely..... ♤◇♧♡ Ayame élete mindig is nehéz volt, az apja börtönbe került...