Csak most tudom milyen szeretni

7. Fejezet

Mikor beértem a szobába, levettem a törölközőt és elkezdtem át öltözni.

Ekkor kopogtak az ajtómon.

- egy perc. - kiabáltam.

Fogadni merek hogy Kuina próbál majd vissza rángatni.

Magamra tekertem már egy száraz törölközőt és kinyitottam az ajtót.

Chishiya állt az ajtóban, amitől egyből elvörösödtem hisz egy száll törölköző volt rajtam. Megszorítottam a törölközőt ahol össze fogtam hogy még véletlenül se essen le.

Chishiya csak tök természetesen bejött a szobámba egy szó nélkül.

Kérdőn néztem rá.

- a törölközőmért jöttem. - mondta.

- de még tiszta víz. - válaszoltam.

- meg szárad az nem? - kérdezte gúnyos mosollyal az arcán.

- hát de még nem most. - mondtam

- akkor megvárom. - jelentette ki.

Hogy tessék??! Azt biztos hogy nem

- ha nem zavarna amúgy fel is öltöznék-mondtam.

- engem nem zavar. Teljesen nyugodtan, azt is megvárhatom. - mondta ugyan úgy gúnyosan.

Fejem megint vörös színben pompázott de még mindig nem állt le a szívózással

- később úgy is én veszem le rólad a ruhákat, nem mindegy hogy most látlak vagy később?- kérdezte kicsit halkaban, szinte magának mondta

Egyszerűen nem hiszek a fülemnek már olyan szinte szívja a vérrel hogy ez már pofátlanság, mégis nagyon össze zavar... fejem már nem tudom mihez hasonlítani olyan vörös lett.

- hogy tessék???- kérdeztem, de egyébként teljesen tisztán hallottam.

- semmi...- mondta majd a hátra dőlt az ágyba.

Megfogtam és a fürdő felé kezdtem sétálni majd az ajtót magamra zártam. Mikor át öltöztem teljesen össze voltam zavarodva. Miért csinálja ezt mind???

Mikor kiértem még mindig az ágyon feküdt és a plafont bámulta.

- amúgy szerintem a te szobádba is megtud száradni a törölköződ. - mondtam neki.

- miért akarsz ennyire kizavarni a szobából? Nem kell félni tőlem nem vagyok olyan mint Niragi. Amúgy is nem igaz hogy veled viccelni se lehet.- mondta ugyan olyan nyugodt hangon mint szokott.

- nem zavarlak ki. Csak kicsit zavarba ejtő a neked viccnek szánt mondandód. - mondtam.

- szóval zavarba jössz tőlem? - kérdezte fél mosollyal a száján.

- nem feltétlen rólad van szó. Akárki ilyet mondana akkor is zavarba jönnék - magyarázkodtam

- az jó. De én nem akárki vagyok. - mondta majd felkapta a törölközőt és kiment a szobából.

Chishiya szemszög :

Mikor kiértem Hina szobájából egyenesen a szobám felé mentem.

Ezt nem hiszem el. Akárki... szóval neki akárki lehetnék akkor is zavarba jönne.
Egyszer lesz nekem szimpatikus valaki aztán ezt mondja, kicsit ez rosszul esett.

Mondjuk jogos. Mit is vártam, majd az ölembe ugrik mert így zavarba hoztam?? Baszki egyáltalán mi járt a fejembe hogy én valakit is zavarba hozzak. Nem tudom mivan velem. Nem kéne többet beszélnem Hinával, nehéz bevallani de érzelmeket vált ki belőlem ami egyáltalán nem hiányzik.