you're somebody else

142 6 4
                                    

Kedd

--szia-- köszöntem Olinak aki már ott ült a szokásos kávézos asztalunknál   
--szia csajszi-- mondta— na mesélj valamit
—fuu hát hol is kezdjem
El meséltem neki minden fontos információt az elmúlt pár óráról.

Miután mindent megbeszéltünk mentünk a suliba.

—Első óra?— kérdezem
—Biosz, neked?—
—Földrajz— mondom
—Akkor majd tali— mondja és megy is a terem fele
Én is ezt teszem.

2.óra

Éppen az órát nézem a töri teremben és várom hogy vége legyen ennek a borzadálynak.
—3,2,1– számolom magamba vissza felé és a csengő megszólal.
Gyorsan összepakolok és rohanok is ki a teremből, nehogy engem hívjon a tanár magához és kérjen tőlem valamit. Mivel minden egyes óra végén ezt csinálja, aki utoljára marad a terembe azt magához hívja beszélgetni.
Miközben gyors sétával hagyom el az iskola szekrényeket véletlenül neki megyek egy mellkasnak, ezzel a lendülettel ki repülnek a könyveim a kezemből.
—oh bocsánat— mondja a személy és egyszerre le hajolunk a cuccaimért.
—semmi baj— mondom és fel nézek rá
Nem tűnt ismerősnek. Új diák lehet.

—Conrad—nyújtja a kezét. Világos haj, sötét zöld szemek, izmos test. Igen tudom mire gondoltok. És igen tényleg ennyire megnéztem
—Emma— mondom és el fogadom a kézfogást
—Új vagy itt? — kérdem
—Igen, a nyár végén költöztünk ide.— válaszolja— te?
—Én nem. Már 16 éve itt élek, szóval ismerem a terepet— nevetek fel
—Értem— mondja

—Emma— kiabál a folyosó végéről Olivia és integet.

—Nekem most mennem kel, de majd találkozunk— rá mosolygok

—Meg kaphatom a teljes nevedet? Tudod még senkit és semmit sem ismerek itt és jól jönne ha valaki a városban körbe vezetne vagy csak az embereket be mutatná— mondja

—Ömm persze Emma Henderson. — mondom
Aztán mentem is Oliviához.
—Ez meg ki volt?— kérdezi
—Új tanuló, Conrad— mondom
—Milyen Conrad?—kérdezi
—Azt el felejtettem meg kérdezi—mondom
—Szóval pasi van a láthatáron— mondja
—Nem dehogyis, vagy nem tudom. Végülis cuki— mondom
—Ezaz—visongatja— tudod hány éven keresztül vártam ezt a szót. Végre el jött a pillanat— mondja
— jól van elég lesz—nevetek fel

Iskola után

Be kellett ugrani a boltba pár dologért mert kezdett üres lenni a hűtő szóval el mentem.
Imádom az egyedüli vásárlásokat mivel így tényleg el tudom olvasni hogy mi van benne és akár meddig nézelődhetek.
Miután ezzel is végeztem elindultam haza.

Haza érve láttam hogy Loganéknél már megint ott vannak a haverjai.
Nem törődtem vele szóval fogtam a cuccokat és be mentem a házba. Ki pakoltam a dolgokat és el is raktam őket.
Éppen a tésztát raktam bele a tartójában mikor a telefonom csipogott.

Conrad Standi üzenetet szeretne küldeni.

Elfogadás

Conrad: Szia. Nem tudom hogy emlékszel e még rám, de velem beszéltél a 2.óra után.

Ez tiszta hülye. Röhögtem fel.

Én: Szia. Igen emlékszek rád. Hálistennek még nem romlott meg a memóriám. - írtam neki

Conrad: 😂 igaz, bocs ez hülye kérdés volt.

Én: Semmi baj. Örülök hogy írtál.

Conrad: Én is örülök hogy rád írtam

Én: 😂
Conrad: Egyre gázabb vagyok igaz?

Én: Igen, egyre rosszabb
Conrad: Többet nem is írok inkább 😂

Én: Jaj ugyan hagyjad, ha meg ismersz engem akkor tudni fogod hogy én se vagyok különb

Conrad: Akkor jó 😅 Mit szólnál ha találkoznánk valahol és körbe vezetnél a környéken?

Én: Persze, benne vagyok.

Conrad: Akkor hol találkozzunk?

Én: Mármint ma gondoltad?

Conrad: Igen, de ha neked nem jó a ma azt is meg értem

Én: Dehogyis, jó a ma. Akkor úgy 5 óra kürül a tenger part melletti étterem előtt? Az a környék a legszebb az egész városban. Este meg még csodálatosabb.

Conrad: Oké. Mi a hely neve?

Én: Luis.
Conrad: Akkor rá is keresek

Én: Rendben. Most mennem kell de akkor majd találkozunk. Szia

Conrad: Szia

Örülök hogy én vezethetem körbe Conradot a városban. Kedves fiú, kicsit bolond szegény, de ki nem az?

3:57

Kicsit el merültem a sorozat nézésben így majdnem el is késtem
Gyorsan fel pattantam az ágyamból és a fürdőbe vettem az irányt.
Gyors zuhanyzás, fog mosás, smink.
Aztán futottam a ruháimhoz.
Elég jó idő van most de este fele le fog hűlni az idő. Kék ruha, fehér cipő és erre egy fehér dzseki. Parfüm, ékszer, táska. És kész is lennék
4:53
10 perc mire oda érek. Kicsit késésben vagyok.
Ki léptem az ajtón magam mögött be zártam az ajtót és rohantam is.

Igen igen tudom. Nagyon ritkán rakok ki új részeket amiért bocsi. De most itt van egy újabb.

Kíváncsiak vagytok hogy mi lesz ezutan?
Lehet Emma meg találta a jövendő beliét?
Vagy talán más lesz az?
Ha érdekel akkor maradj velem

Újra veledTempat cerita menjadi hidup. Temukan sekarang