Iskolai szerelem a tanárommal

13. rész

Ma reggel nagy nehezen kikászálódtam az ágyból, és lementem reggelit csinálni.

Már egy ideje a palacsintát sütöm, mikor valaki átölelt hátulról, és a fejét belemélyesztette a nyakamba.

-Reggelt'!-mondta Sasuke.

-Neked is! Kávé mikróba, melegítsd meg! A kaja meg mindjárt kész.

-Köszi! Milyen nap van?

-Öhm...Nem tudom! Nézd meg! Várj, ma szombat van.

-Akkor jó! Ma nem megyek iskolába.

-Jóó!-ásítottam el a végét.

Ezen csak nevetett, és leült a konyha asztalhoz.

-De szép!-néztem ki az ablakon.

-Igen, gyönyörű!-válaszolta.

Hátra néztem, és épp engem stírölt.

-Mennyire?-kérdeztem.

-Nagyon!

-Azt látom!-erre felnézett, és elvörösödött.

Gyorsan elfordult. Erre kuncogtam egyet.

Megettük a reggelit és leültünk tv-zni. Már egy ideje néztük, mikor kimentem egy pohár vízért.

Hirtelen fájdalom érkezett a hasamba, és meleg folyadékot éreztem végigfolyni a lábamon.

-Sasukeeeeee!-sikítottam.

-Mi történt?!-rohant be a konyhába.

-Jönnek a babák!

Teljesen lesokkolódott.

-Ne csak állj ott! Gyere és segíts!

Észbekapott és rohantunk a kórházba.

Beérve azonnal jöttek az orvosok. Elvittek egy szobába, és lefektettek.

-Rendben! Mély levegő, és nyomja!-mondta a nő.

Elkezdtem nyomni. Egy órája lehettünk bent szenvedések között, mikor babasírást hallodtam.

-Itt vannak a picik!-mosolygott.

Én megkönnyebbülten ejtettem a párnára a fejem. Lassan el is nyomott az álom.

Sasuke:

Már egy órája bent vannak. Ezalatt már Tsunade, anya, apa, Itachi is ideértek.

Hirtelen babasírást hallodtunk, és egy nővér jött ki a szobából. Kezében a két gyerekkel.

-És Sintia?-csattant föl Tsunade-sama.

-Alszik!-mosolygott az orvos.-Ki az apa?

-Én!-léptem előre.

-Akkor parancsoljon, fáradjon be. Üljön le vagy nem tudom, és vigyázzon a feleségére.-adta a kezembe a két gyereket, és elrohant.

Én besétáltam a szobába. Sintia az ágyon aludt. A haja szétterülve, megviselt volt az arca.