Az új lány Mistyc Falls-ban

3.rész A második találkozás

Damon szemszöge:

Nem értem mi van velem. Most nem azt érzem mint minden lánynál hogy csak lefekszek vele és megcsapolom aztán kidobom hanem azt érzem hogy meg akarom ismerni és vele lenni. Gondolkodás menetemből az öcsém zökkentett ki.

-Mivan bátyó mi ez a mosolygós arc ?- kérdezte gúnyosan.

- Milyen mosolygó arc?- kérdeztem érzelemmentes arccal.

- Jaj ugyan már láttam amit láttam- mondta nevetve.

- Jó Stefan most fáradt vagyok a hülyeségeidhez- hagytam ott. És felmentem a szobámba.Csak Alexara tudtam gondolni ,de nagy nehezen sikerült elaludnom.
Már reggel 8 volt mikor szólt az ébresztőm gyorsan lezuhanyoztam, felöltöztem egy fekete inget és egy fekete farmert vettem fel.

Alexa szemszöge:

Reggel mikor felkeltem egyből a találkozóra tudtam gondolni. Elmentem gyorsan le fürödni és felöltöztem. Egy feszülős farmert vettem fel egy trikóval. Le mentem a konyhába csináltam magamnak palacsintát és mire megettem már láttam hogy fél 10 van. Elkezdett hevesebben verni a szívem. Nagyon izgultam. És addig gondolkodtam hogy már egy dudálásara lettem figyelmes. Ránézek az órára oo bassza meg már 10 óra van. Semmi baj Alexa csak mosolyogj. Kimentem és Damon a kocsira támaszkodva várt.

- Nagyon szép vagy!- bókolt

- Köszönöm szépen, te is nagyon jól nézel ki- amit mondtam komolyan is gondoltam nagyon jól nézet ki.

- Na gyere- nyitotta ki nekem az ajtót.

- Ohh köszönöm szépen.- mosolyogtam. Az úton nem nagyon szólaltunk meg csak az arcát fürkésztem, de ő megtörte a csendet.

-Mesélsz magadról valamit vagy csak engem fogsz nézni?- tette fel a kérdését egy pimasz mosollyal.

- Hát mit szeretnél hallani ?

- Hát például mi a teljes neved vagy hogy hogy ide költöztél.- sorolt fér pár dolgot.

- A teljes nevem Alexa Fell és azért költöztem ide mert a szüleim meghaltak és hát egy évig csak buliztam, ittam és drogoztam.És új életet akarok kezdeni.- Mondtam neki az igazságot.

- A szüleid miatt részvétem.- mondta sajnálkozóan.- Tudom még csak most ismertél meg de bármi van szólj és segítek.- ajálkozott.

- Rendben úgy lesz.- és mire ki mondtam már a kávézónál is voltunk. Damon kiszállt a kocsiból és az én oldalamhoz jött és kinyitotta nekem az ajtót a kezét felém nyújtotta hogy ki segítsen a járműből. Milyen úri ember gondoltam magamba.

Damon szemszöge:

Ez a lány valami csoda.Nem tudom hogy csinálja de engem teljesen levett a lábamról. Már a kávézóban voltunk. Oda mentünk egy, asztalhoz és kihúztam neki a széket.A pincér már ott is volt az asztalunknál.

-Jó napot! Mit adhatok- kérdezte a pincér.

-Jó napot! Én szeretnék egy exprssot- mondta Alexa.

-És az úrnak mit adhatok?- kérdezte a pincér.

-Ugyan az lesz.-adtam válaszom.

-Na és Damon te nem akarsz mesélni magadról ?- kérdezte egy gyönyörű mosollyal.

- Hát a teljes nevem Damon Salvatore. Az öcsémmel élek. És hát 25 éves vagyok.- meséltem egy kicsit magamról.- És Alexa te hány éves vagy?

- Én 18 éves vagyok- Adta válaszát.Nagyom sokat beszélgettünk és hát felmerült az ötlet hogy eljön hozzám. És már az autóban voltunk hozzánk véve az irányt.Mikor oda értünk ki segítettem az autóból a házhoz vettük az irányt.

Alexa szemszöge:

Amikor megláttam azt a hatalmas házat majdnem elájultam olyan szép volt. Bementünk és egy nagy régimódi ház volt de mégis gyönyörű.

- Na hát Alexa ez egy csodálatos élmény volt hogy veled kávézhatam.-mondta kedvesen.

- Szerintem is hogy én veled kávézhatam.-mosolyogtam

- Na és most hogy tovább?- kérdezte

- Hát szerintem így- mondtam és megcsókoltam. Ő magához rántott és hevesen csókolt. És felkapott aztán felvitt a szobájába.

-Tényleg akarod?- kérdezte lihegve.

- Tényleg- adtam válaszom lihegve.

- Hát jó- elővette pimasz mosolyát. Úristen ez a férfi egy álom.
Miután megtörtént aminek meg kellett
meztelenül feküdtünk egymás mellett.
Ránéztem az órára.

- Úristen nem sokára két óra és kezdődik a műszakom. Vagyis hát még nem tudom hogy kellek e nekik- mondtam egy kicsit szomorúan.

- Te hogy ne kellenél nekik hisz tegnap is hogy pörögtél. Figyeltelek ám - már megint elő vette pimasz mosolyát.

- Kérlek ne csináld ezt - mondtam neki.

- Mégis mit- kérdezte és már megint az a pimasz mosoly volt az arcán.

- Hát ezt.- mondtam neki.

- És mért?-kérdezte.

- Azért mert ha tovább folytatod nem fogok tudni neki ellen állni és rád vettem magam.- mondtam neki az igazságot.

- O értem - és már megint az a pimasz mosoly volt arcán.

- Damon ne kérlek mert elkések.- könyörögtem neki.

- Jó oké.- mondta egy szomorú arc kíséretében.Már mindenem rajtam volt csak a trikómat nem találtam.

- Hallod Damon?- szóltam neki.

- Igen kedvesem?- ült fel az ágyon.

- Nem láttad a trikómat?- néztem rá kérdő pillantásokkal.

- Ohh hogy azt keresed ,jah hát azt elszakítottam. Bocsi.- feküdt vissza.

-Most ez komoly?- akadtam ki.- Akkor légyszi adj egy inget. köszi- parancsoltam rá.

- Oké adok már.-adott egy fekete inget.
- Ez nagyon jól áll.- mosolygott.

- Lehet egy kérésem. Nem.vinnél el a Grillbe?- félve tettem fel a kérdést.

- Dehogy nem , ezer örömmel- adott egy puszit az arcomra. És elindultunk.