stray kids imagines [SZÜNETEL!]

felix

amikor féltékeny

DinaDomoszlai kérésére

Három hónapja alkottok egy párt Felix-szel, amiről csak ti ketten, a legjobb barátnőd és Bangchan tudott. Még a családotok se.
Pár napja, pedig eléggé össze is kaptatok ezen, mivel te szeretted volna, elmondani több embernek. Ő viszont túlságosan féltett mindkettőtöket attól, hogy esetleg valaki miatt kitudódna, így nagyon ellenezte az egész öteletet. Ezt persze megértetted, hiszen te is féltél. Azonban szeretted volna, ha mikor találkoztok a cégnél (mivel pár éve már ott dolgoztál, mint koreográfus), akkor meg tudd ölelni és ne kelljen csak munkatársként viszonyulnod hozzá.

A vita óta eltelt két napban nem kerestétek egymást. Te pedig bosszúból elhatároztad, hogy a mai céges bulitokon féltékennyé teszed. Őszintén szólva az egyik fő oka annak, hogy el akartad mondani a körülöttetek levőknek az is volt, hogy vagy napi nyolcvanszor kellett végighallgatnod vagy nézned, ahogy valaki rá nyomul a te párodra.

A partyra egy fekete, kissé többet mutató, egyberuhát vettél fel. Nem igazán volt a legkényelmesebb, de mindennél jobban féltékennyé akartad tenni Felixet.

- Aztaa! - jelent meg melletted hirtelen Yeji, ahogy beléptél a hatalmas, zenétől dübörgő és emberektől zsúfolt helységbe.
- Nagyon csinos vagy. - csimpaszkodott karodba másik oldalról Yuna, és a többiek is mellétek léptek.
A legtöbb JYP művésznek, mind koreografálsz, de a legtöbbet és a legelsőt az ITZY-nek csináltad, akikkel azóta is nagyon jóban vagytok. Lassan már olyanok, mint a testvéreid.
- Köszönöm, de ti is mind nagyon jól néztek ki. - néztél végig mindegyikükön egy széles mosollyal.
- Miért öltöztél ki ennyire? Jobban megszoktalak melegítőben. - vigyorgott Ryujin.
- Haha. - mondtad gúnyosan - Csak, mert. Kiöltözős kedvemben voltam. - rántottad meg flegmán a válladat, mire a többi lány halkan felkuncogott melletted.
- Aaah, ez a kedvenc számom!- szólt boldogan Chaeryeong - Gyertek velem táncolni! - nézett rátok kérlelően, majd mind csak egy bólintással követtétek.

Fél óra múlva kissé pihegve ültetek le egy asztalhoz. Elkezdtetek beszélgetni, amikor valaki közbe vágott.
- Sziasztok! - ült le a mellettetek levő asztalhoz Bangchan, akit követett az egész banda.

Hirtelen görcsbe rándult a gyomrod az izgatottságtól, ahogy megláttad őt. Egész este erre vártál.

Hyunjin szeretett volna leülni a hozzád legközelebb levő székre, azonban Felix gyorsabb volt, és még az idősebb előtt elfoglalta a helyet.
Hihetetlenül jól nézett ki, de uralkodtál magadon és nem néztél rá. Ezzel szemben ő. Érezted magadon a perzselő tekintetét, amitől kissé zavarba jöttél, de továbbra sem néztél rá.

- Elmegyek valami innivalóért. Ti nem kértek? - állt fel Minho.
Szinte mindenki követte, csak Hyunjin, Felix és te maradtatok.
- Nagyon csinos vagy, y/n. - mondta Hyunjin, Felix egyből rá kapta a tekintetét - Van kedved esetleg táncolni velem? - kérdezte eléd lépve.
Normál esetben visszautasítottad volna, de nem ma.
- Persze, miért ne? - fogtad meg a feléd nyújtott kezét.
Mielőtt még ott hagytátok volna barátod, egy széles mosolyt vetettél felé.

Mindkét kezedet Hyunjin vállára vezetted, míg ő a derekadat fogta. Kicsit túl közel volt hozzád, amitől őszintén kicsit kellemetlenül érezted magad, és még lelkiismeret furdalásod is támadt. Óvatosan barátodra pillantottál, de ahogy megláttad szigorú és komor tekintetét, amivel titeket szuggerált egyből elkaptad róla a pillantásod és inkább a földet kezdted el bámulni. Olyan volt, mintha egy amerikai clichés tini filmeben filmben lennél. És őszintén kezdted megkérdőjelezni, hogy ez jó ötlet volt-e?

- Beszélhetnék y/n-val/vel? - ragadta meg valaki hirtelen a kezedet és szedte le Hyunjin válláról.
Felix ijesztően komolyan bámult táncpartneredre, aki csak egy kérdő tekintettel és egy biccentéssel engedett el.
Barátod erősen a csuklódra szorítva kezdett el veled elindulni a kijárat felé. Amikor kiléptetek a teremből mindketten fellélegeztetek kicsit, hogy végre nem abban a fullasztó légtérben vagytok. Azonban még így is több ember volt körülötettek, így Felix tovább húzott. Egy sarkon befordulva, viszont azonnal a falnak préselt.

- Sajnálom. - suttogtad még mielőtt mondhatott volna bármit, kerülve vele a szemkontaktust - Sajnálom, de annyira rosszul esik, mikor mások flörtölnek veled a szemem láttára. - fakadtál ki végül - Csak szerettem volna megmutatni, hogy milyen. - motyogtad.
Felix arca egy kis meglepettséget tükrözött, de továbbra is komolyan nézett rád.
- Miért nem mondtad csak el, hogy mi a baj? - kérdezte, arcodat maga felé fordítva.
- Nem tudom, mert olyan gyerekes... Nem, mintha ez nem lett volna az. - sóhajtottál egy zavart arckifejezéssel.
- Legközelebb csak mondd el, hogy mi a baj. - felelte egy halvány mosollyal - Tényleg rossz érzés volt... - szívta be a levegőt mélyen, miközben a hátad mögött levő falat bámulta - Sajnálom, hogy nem vettem ezt figyelembe. - nézett szemedbe fejét enyhén oldalra döntve.
Szó nélkül dőltél neki és fejedet nyakába temetted, egy puszit nyomva az érzékeny bőrfelületre.
- Ez csikiz. - kuncogta, karjait szorosan derekad köré fonva.
Pár másodpercig csak csendben álltatok így a félhomályban. Mindketten a gondolataitokba merülve.
- Azt hiszem tényleg jó lenne elmondani a hozzánk közel állóknak. - szólalt meg halkan - Csak nem szeretném, hogy bajod essen. - csókolt hajadba.
- Tudom, és ezt nagyon értékelem. - emelted fel a fejedet - De még a szüleim se tudják, hogy randizunk.
- Tényleg? - nézett rád meglepetten - Nekem, amint összejöttünk az volt az első, hogy elmondtam nekik.
- Azt mondtad, hogy ne mondjuk el senkinek. - nevetted halkan, de igazából hasad kisebb görcsbe rándult bele gondolva, hogy a családja tud rólad - Holnap én is mindenképpen felhívom őket akkor, hogy elmondjam nekik. - hajoltál ajkára, hogy egy édes csókot nyomj rá.

END

Remélem tetszett !! :3