Fell in love with an English man

11. fejezet

A telefon hosszú ideig csöngött, míg nem hangpostára kapcsolt már harmadjára is. Úgy döntött, hogy adok neki még egy esélyt, és újra hívtam. Mikor negyedjére is a hangpostafiókja jelzett, tudtam, hogy nincs más választásom, és a sípszó után beleszóltam a telefonba.

- Jude, itt Lora, remélem még emlékszel rám. Csak azért kereslek, mert közölni szeretném veled, hogy terhes vagyok, és mivel veled voltam együtt utoljára, így biztos vagyok benne, hogy te vagy az apa.

Kinyomtam a telefont, és beléptem az üzenetekbe. Kikerestem Jude számát, lefotóztam a tesztet és elküldtem neki. Ezek után besétáltam a nappaliba, és ledobtam magam a kanapéra. Gyorsan írtam egy üzenetet Alice-nek, hogy ma ne számítson rám, majd leraktam a telefonomat az asztalra, és pillanatok alatt elaludtam.

Rég nem aludtam már ilyen jól, mint tegnap. Korai elalvásomnak köszönhetõen már hajnali 5-kor kipattantak a szemeim, és így mindent sokkal nyugodtabban kezeltem, mert tudtam, hogy rengeteg idõm van. 2 és fél órával késõbb léptem ki a lakásomból, és elindultam az egyetemre.

Tényleg jót tett, hogy kialudtam magam, mert az órákon is sokkal jobban tudtam koncentrálni, és nem is vettem észre, hogy milyen gyorsan elszaladt a délelõtt.

Délután 1 óra elõtt 5 percel léptem ki a fõbejáraton, és miközben elhelyeztem a fejemen napszemüvegemet, rákanyarodtam a lakásomhoz vezetõ útra. Már majdnem a lépcsõháznál voltam, amikor egy autó lassított le mellettem. Rögtön a járda szélére mentem, és megszaporáztam lépteimet. Hallottam, ahogy a kocsi ajtaja becsapódik, és a tulajdonosa futni kezd. Én is azt akartam, de nem voltam elég gyors, és az autó tulajdonosa utolért. Megfogta a vállamat, én pedig lélegzet visszafojtva fordultam meg. Amikor szemben álltunk egymással leemelte az arcát homályba fedõ kapucnit, és megpróbált mosolyt erõltetni az arcára. Én meg csak álltam vele szemben, és próbáltam feldolgozni a látottakat.