Hozzám tartozol!

5.fejezet (18+)

Naruto elmélázva bambult maga elé. Hallgatta a folytonos zajt maga körül és próbálta agyát kiüríteni a rengeteg gondolattól, ami az elmúlt napokba befészkelte magát az elméjébe. Sasuke tényleg megtartotta a szavát és nem nyúlt hozzá ahogy megígérte. Naruto hálás volt emiatt, de furcsán érezte magát. Maga sem tudta megmondani miért, de enyhe boldogságot érzett amiért Sasukenek fontos, hogy jól teljesítsen és nem kényszeríti az egyezségük betartására. Tudta hogy ha véget érnek a vizsgái valószínűleg nem lesz egy szabad estéje se és Sasuke újra az őrületbe fogja kergetni, de valamiért mosolyt csalt az arcára a tudat. Valamit valamiért gondolta magában.
-Figyelsz te rám egyáltalán Naruto? - kérdezte Sai kizökkentve gondolatai közül Narutot.
-Bocsi elméláztam egy kicsit....- mondta zavartan Naruto és Sai-ra mosolygott engesztelés kép. Sai sóhajtott majd legyintett egyet.
-Nos visszatérve az előző témához...-köhintett  Sai  majd közelebb hajolva Narutohoz az asztalnál halkan suttogni kezdett.
-Szerinted van bugyi Inon?- kérdezte Sasi és vissza dőlt a székében majd szemét összehúzva fókuszált az ebédlő másik felében említett lány felé.
-Hogy mi? - kérdezte megrökönyödve Naruto és akarva akaratlanul a lány felé nézett, akin a lila miniszoknya nem hagyott sokat a képzeletre.
-Jól halottad. Szerintem nincs, de kíváncsi vagyok te mit gondolsz....
-Én nem gondolok semmit és nem is akarom tudni, hogy van e rajta vagy sincs. Ez miért érdekel téged? - kérdezte Naruto és rosszalló pillantást küldött Sai felé, aki még mindig Ino szoknyáján próbált meg átlátni.
- Ino farok állítóan jó bőr és még pénzes is. Francnak van kedve csóró művészként élni.  Nagyon jól tudod miből fedezem a tandíjat és a festéshez szükséges eszközöket. Hogy őszinte legyek rohadtul elegem van a fasz szopásból. Két legyet egy csapásra. - mondta halkan Sai és nem törődve Naruto megrökönyödött arcával Ino felé nézett és kacsintott egyet.
Naruto elmosolyodott barátja őszinteségén. Nagyon jól tudta miből él Sai, de sosem ítélte el emiatt. A jelen állás szerint egy szava se lehetne a fiú ellen. Sajnálta, hogy ilyen helyzetbe kényszerült és furcsa mód megkönnyebbült, hogy neki csak Sasuke van az életében. Képtelen lett volna idegenekkel ágyba bújni pénzért, és fogalma sincs miként fizetné a tandíjat, ha szülei nem hagynak rá egy kisebb összeget. Hálás volt Jiraiya-nak hogy legalább ezt az összeget nem kártyázta el.
-Azt hiszem a kérdésemre meg is jött a válasz. - húzta ördögi vigyorra a száját Sai ahogy megnézte a telefonján az üzenetet, vissza rántva Narutot a gondolati közül.
-Azt hiszem jobb, ha bele se gondolok mi lehet azon a képen...-mondta zavarban Naruto.
-Mellesleg Naruto pár napja kész idegzsába vagy. Rád férne már egy kiadós dugás. Hinata a közgázról tuti benne lenne egy menetbe...-mondta Sai érzelem mentesen, de Narutonak a torkán akadt a falat, és vádlón Sai-ra nézett.
-Ne nézz így rám én csak az igazat mondtam. Nincs is jobb egy agyzsibbasztó kefélésnél. Hidd el a vizsgák is könnyebbek, ha le vagy lazulva. - mondta ártatlanul Sai majd felált meg se várva a tátott szájú Naruto válaszát.
-Jobb ha megyek Naruto, Ino újabb képet küldött, és nála van a szertár kulcsa. Ha érted mire gondolok? - húzta sunyi mosolyra a száját Sai majd intve Narutonak távozott.

***

Naruto csendben ült a szobájában olvasta a tananyagot és próbálta értelmezni a bonyolult szöveget. Utált tanulni legszívesebben a falhoz vágta volna könyvet, de tudta ahhoz, hogy elérje célját szükségesek a jó jegyek. Megpaskolva arcát ismét erőt vett magán és mire visszatért volna a nyakatekert szöveghez halk kopogás zavarta meg benne.
-Gyere csak Sakura-chan köszönöm, hogy fel...-mondta volna Naruto de megfordulva Sasuket látta meg az ajtóban.
-Sakura elment aludni, és ha már úgy is feljöttem felhoztam a teát amit ígért neked. - mondta magyarázat képen Sasuke és beljebb lépve a szobába Naruto mellé letette az asztalra a forró italt.
-Köszönöm...-mondta zavarban Naruto és visszafordult a könyve fölé, de egy sort sem volt képes elolvasni. Érezte Sasuke közelségét, és nyelnie kellett egyet.
Sasuke enyhén előre hajolt belekukkantva a könyvbe, amit Naruto tanulmányozott.
- Társadalomtudomány, de utáltam az összes témakört belőle...-mondta Sasuke halkan, és akarva akaratlanul közelebb hajolt Narutohoz. Ajka szinte súrolta Naruto nyakát és mély lélegzettet vett uralkodva magán nehogy belecsókoljon a finom bőrbe. Megszokta, hogy minden este Narutoval van és ez a néhány nap őrjítő volt számára a fiú nélkül.
Homlokát Naruto vállára rakta és nagyot sóhajtott.
-Remélem ritkán lesznek ilyen nagy vizsgáid Dobe...-mondta szórakozottan Sasuke majd belélegezve Naruto illattát uralkodva magán felegyenesedett.
-Jóéjt Dobe..- mondta kedvesen Sasuke és meg se várva a választ távozott.

Naruto szíve őrülten dobogott. Megszólalni is képtelen volt, mert tudta elárulja magát. A levegő szinte égette ahogy megérezte Sasuke lélegzetvételét a nyakán. Teste abban a pillanatban reagált amint Sasuke a közelébe került, és átkozta magát amiért ilyen hatással van rá. Megrázta a fejét és igyekezett ismét a bonyolult sorokra figyelni.


Sasuke zihálva csapta be maga mögött az ajtót nem is érdekelte, hogy a csapódástól a zár visszapattan, a fürdőbe sietett. Szüksége volt egy hideg zuhanyra. Teste remegett és férfiassága fájdalmasan feszült. Nem értette magát, és testét sem. Többször volt már az üzleti útjai miatt, hogy nem lehet Narutoval, de a mostani még is megviselte. Reggel alig látta mert rohant az óráira este pedig mintha föld nyelte volna el a fiút. Bosszantotta. Nem bánta meg az ígéretét, de a tudat, hogy Narutot teljesen hidegen hagyja közelsége bántotta. Remélte hátha a hónapok alatt talán egy kicsit is változik a kapcsolatuk, de tévedett. Naruto ugyan olyan makacs és a pokolba kívánja még mindig az egészet. Fájdalmasan sóhajtott mert hiába a csalódottság vágyainak képtelen parancsolni. Naruto bőrének íze, a testének apró rezdülései az őrületbe kergetik Sasuket folyton többre vágyva.


Utolsót kortyolva teájából Naruto nagyot nyújtózott majd felállt. Kezében az üres bögrével indult el a lépcső felé a konyhába. Nem mert Sakura-channak ellent mondani. Nem akart visszagondolni arra az estére amikor vagy hat bögrét talált nála a lány, amit ki tudja mióta őrzőt a szobájában. Megborzongott az emléktől.
Halkan közlekedett szerencsére már kiismerte magát a hatalmas házban, de mielőtt a lépcsőhöz ért volna oldalra pillantott. Apró fénycsóva szökött ki Sasuke szobája ajtaján. Tudta hogy nem kellene, de kíváncsisága nagyobb volt. Lassan oda lopakodott az ajtóhoz és igyekezett észrevétlenül bekukkanti az apró résen. Szeme tágra nyílt a látványtól. Alig volt kivehető, de a résen rálátott Sasukere aki a zuhany alatt ált, és magát kényeztette. Hiába a pára Naruto pontosan tudta mit lát. Nagyot nyelt és zavarba volt, de tekintetét mégse tudta elszakítani a homályos alakról. Tudta milyen Sasuke a zuhany alatt hisz számtalanszor csinálták már ott is és hogy a hófehér bőr enyhén kipirul a forró vízsugár alatt. Az ajkába kellett harapjon az emléktől. Nem akart Sasukere gondolni, de ahogy látta maga előtt képtelen volt nem magán érezni az érintését.
-Nha-rutho...-nyögte Sasuke, és Naruto egy pillanatra megijedt, hogy lebukott, de rá kellett jöjjön, hogy tévedett. Furcsán megbabonázó látvány volt ahogy a párás üveg mögött Sasuke rá gondolva kényeztetni magát. Arca égett és szíve őrült ritmusba kezdett dobogni. Zavarában visszafordult és a szobájába viharzott. Képtelen lett volna most egy lépést is tovább menni. Az ajtónak dőlve zihált, teste remegett és érezte, hogy férfiassága fájdalmasan feszül.
Átkozta a testét, hogy így reagált. Gyűlölte a tudatot, hogy vágyott Sasuke érintésére a testén. Magán akarta érezni a simogató karokat. Egyszerre küzdött magával és vágyakozott. Utálta ezt a kettős érzést, ami már hetek óta gyötri, és ez a néhány nap Sasuke nélkül nyilvánvalóvá is tette számára. Akarja Sasuket, de sosem vallaná be neki. Testét árulónak érezte amiért sóvárog azért, amit ő nem akar.
Lassan lenyúlt és nadrágján keresztül megszorította férfiasságát. Fájdalmasan felszisszent és tudta, hogy a hideg zuhany mit sem ér már. Fejében vízhangzott ahogy Sasuke kiejti a nevét és önkénytelenül a nadrágjába nyúlt. Felnyögött ahogy megérezte magán a simogató kezet. Ajkába kellett harapjon, hogy visszafojtsa hangját. Gyorsan elfordította a zárat az ajtaján nehogy bárki is rá nyisson és elterült az ágyon.
Bűnösnek érezte magát, de képtelen volt ellenállni.  Lehunyta a szemét és végigsimított magán. Érezte ahogy testén libabőr fut végig az érintése alatt és felnyögött. Nem akart Sasukera gondolni, de képtelen volt rá.  Minden egyes simítás a férfiasságán Sasuket juttatta eszébe ahogy őt kényezteti. Számtalanszor volt már az ajkai között pontosan tudta milyen érzés a forró nedves ajkak között lenni, de gondolatai közé mégsem ez kúszott be. Sasuke tekintetét látta maga előtt. Vajon, ha most látná mit szólna? Naruto... vízhangzott a fejében ismét Sasuke, és szinte fuldoklott az érzésben. Csakis Sasuket hallotta ahogy a nevét sóhajtja. Tudta milyen, amikor vágyterhesen a fülébe suttog. Teste megremegett és elfolytot nyögéssel elélvezett.
Zihált és teste jólesően zsibbadt, de valami még is hiányzott. Naruto nagyon is tudta mi az, de nem akart róla tudomást venni.


***


Kilépve az egyetem kapuján Naruto nyújtózott egyet majd az égre nézve fáradtan sóhajtott egyet. Azt hitte sose lesz vége a hétnek. Agya zsongott a rengeteg kérdéstől, amit az elmúlt órákban megválaszolt és örült, hogy véget értek a vizsgák.
- Most néhány hónapig nyugtom lesz...- sóhajtott fel Naruto, és pillantása a közelben parkoló fekete autóra tévedt. Nagyot nyelt mert pontosan tudta kihez tartozik a luxusautó. Teste furcsán bizseregni kezdett a tudatra, hogy Sasuke érte jött. Sietve az autóhoz ment és a lehúzott ablakból Sasuke intett neki, hogy szálljon be.
Szíve a torkában dobogott. Nem tudta miért, de ideges volt.
-Köszi hogy eljöttél értem, de nem kellet volna...- mondta zavarban Naruto és kinézett az ablakon.
-De kellett Dobe... - mondta Sasuke sokat sejtetően.
- Jugo a reptérre kérlek. - adta ki az utasítást Sasuke, és Naruto megdöbbenve nézett rá.
- Ne nézz így Naruto. Elutazunk hétvégére... - mondta Sasuke és magában jót derült Naruto arckifejezésén.
-De de én erről semmit sem tudtam még össze se tudtam pakolni. Még is hova megyünk? - kérdezte kétségbeesetten Naruto és Sasukera nézett hátha bármit is le tud olvasni az arcáról.
-Sakura összepakolt neked emiatt ne aggódj, és az, hogy hova megyünk mondjuk úgy legyen meglepetés. - mondta Sasuke szórakozottan és lezárva a beszélgetést kinézett az ablakon majd az elsuhanó tájat kezdte pásztázni.
Naruto megszólalni nem tudott. Durcásan elfordította a fejét és morgolódott. Ismét csak sodródik az árral Sasuke szeszélyeinek kitéve. Bosszantania kellett volna, hogy Sasuke a tudta nélkül kényszeríti bele egy utazásba, de valahol szíve legmélyén magának se merve bevallani, de boldog volt. Sosem volt még Konohán kívül és vágyott arra, hogy felfedezze a világot.


Sasuke néha felpillantva a laptopjából enyhén elmosolyodott ahogy Naruto arcát csodálta. Gyermeki csodálattal nézte a repülő ablakából a csodás tájat és szeme szinte csillogott.  Nem gondolta volna, hogy Naruto ennyire lenyűgözi majd látvány, de örült neki. Magában elmosolyodott a tudattól, hogy másnak aranyat vagy drágakövet kellett vegyen, hogy boldog legyen, míg Narutonak elég csak a repülőből a kilátás, hogy szeme ragyogjon a boldogságtól. Talán pont ez az, ami mérhetetlenül vonzotta a fiúba. Naruto sosem érdekből közeledett hozzá a múltban. Semmit nem várt a kedves gesztusért cserébe másokkal ellentétben.


Kilépve a repülőből Naruto szeme tágra nyílt ahogy meglátta a gyönyörű havas tájat. Már a gépről is látta a hófehér hegyeket, de nem gondolta, hogy ennyire lenyűgöző látvány lesz.
-Gyere Dobe ne bámészkodj még át kell öltöznünk. - mondta Sasuke és a kocsihoz terelte az elmélázó Narutot.

Amint beléptek a hatalmas házba Naruto nagyot nyelt és gyermeki áhítattal nézett körbe. A ház modern volt és tágas, tele hatalmas ablakokkal, ahonnan a kilátást lehetetett csodálni, és csak úgy áradt be rajta a fény, de gondolatait mégsem a látvány kötötte le. Tudta, hogy amint belépnek az ajtón valószínűleg Sasuke azonnak rá veti magát, és furcsán csalódott volt, amikor Sasuke a hálóba vezette és elkezdte kipakolni a meleg ruhát.
- Ezeket vedd fel miután felfrissítetted magad. Lenn találkozunk mutatni akarok valamit. - mondta Sasuke enyhe izgatottsággal a hangjában, ami Naruto figyelmét sem kerülte el. Értetlenül ált a szobában, és képtelen volt feldolgozni az eseményeket. Itt volt északon egy gyönyörű házban egy csodálatos helyen és ideges volt. Nem tudta miért, de nem erre számított. Várta az akaratos telhetetlen Sasuket, de a mostani Sasukeval nem tudott mit kezdeni. Az akaratos Sasukeval könnyű volt hadakozni, de most fogalma sem volt miként viselkedjen.


Sasuke idegesen téblábolt a konyhában. Idegen volt neki a helyzet. Eddig mindig egyből a lényegre tért ellentmondást nem tűrve, de most valahogy akármennyire vágyott Narutora nem akarta elsietni. Itt volt a kedvenc helyén, ahova időnként elmenekül a gondjai elől, és fogalma sincs mihez kezdjen azzal, hogy Narutot is beengedte élete ezen részébe. Soha senkit nem hozott még ide, de senki mással nem lenne itt szívesebben, mint Naruto. Tudta, hogy Naruto soha nem fog úgy gondolni rá ahogy ő szeretné még is itt akarta tudni maga mellett. Az apró neszre kapta fel a fejét ahogy Naruto lépcső alján ált és zavartan babrált az ujjaival. Sasuket szórakoztatta a látvány ritkán látja ennyire tanácstalannak Narutot, de az érzéssel nem volt együl.
-Gyere Dobe rendeltem kaját biztos éhes vagy már. -intett Sasuke az asztal felé és Naruto szeme felcsillant a sok finomság láttám.
-Farkas éhes vagyok. - mondta Naruto és az idegessége egy pillanat alatt tova szállt ahogy leülve Sasukera nézett. Gyomra bizsergetően rándult egyet, de nem vett róla tudomást.
Csendben ettek, kiélvezve a finom falatokat, de mégsem volt zavaró. Naruto szerette ezeket a pillanatokat. Szeretett reggelente Sasuke és Sakuraval enni, mert akkor nem érezte annyira egyedül magát, de a mostani még is bensőségesebbnek hatott. Sose ettek még kettesben Sasukeval és hiába szótlanság mégsem volt kellemetlen. Furcsán üdítő volt a pillanat.


***


-Ez csodálatos Sasuke..-mondta a magaslat szélén a tájat csodálva Naruto. Az elé táruló látvány leírhatatlan volt. A hófehér csillogó hegyek és a lassan lemenőben lévő nap sugarai még szebbek voltak a hófehér tájjal. Megmosolyogtatta ahogy látja minden egyes lélegzetvételét a hidegben.
-Tudtam, hogy tetszeni fog. - mondta Sasuke átszellemülve és nem nézve Narutora az eget kezdte pásztázni.
-Ez az én menedékem...-mondta halkan Sasuke a távolba merengve, és Naruto képtelen volt bármit is mondani, mert egy része teljesen megértette Sasuket. Sokszor ő is elmenekült volna a világ elől, és csak felejteni vágyott. Egy része a pokolba kívánta, és utálta amiért kényszeríti, míg a másik énje együtt érzett vele. Talán ezek a kettős érzések miatt volt képtelen gyűlölni Sasuket.
Elmélázásából egy fájdalmasan hideg és nedves valami rántotta vissza, ami az arcának csapódott. Pislogott párat mire észhez tért.
- Te most képen dobtál egy hógolyóval? - fakad ki Naruto Sasukere ordítva, aki mintha mi sem történt volna elfordított a fejét, visszafogva a nevetését.
-Nem tudom miről beszélsz Dobe agyadra ment a sok tanulás...- mondta szórakozottan Sasuke.
-Nem mi? Ezt még megbánod Sasuke. - kiáltotta Naruto és amennyi hó a markába fért golyót gyúrt belőle és Sasuke felé dobta.
Sasuke elmosolyodott ahogy kikerülve Naruto támadását a fiú bosszankodva újabb hógolyót próbált felé dobni.

Percek talán órák teltek el amig egymást próbálták eltalálni és bolondozva kitértek a másik támadása elől. Naruto felszabadultan kacagott fel amikor sikerült végre eltalálni Sasuket.
Sasuket mulattatta a helyzet. Ritkán látja Narutot ennyire felszabadultnak. Élvezte a pillanatot. Mintha ő nem egy maffia szervezet feje lenne és Naruto nem pedig a szexrabszolgája. Olyanok voltak, mint két fiatal, akik élvezik a gondtalanságukat nem törődve a holnappal. Fájdalmas volt a tudat számára, hogy amit véget ér a hétvége ennek vége és egy pillanat alatt visszavedlenek a megszokott szerepükbe. Nem akarta hogy vége legyen.
-Sasuke vigyázz...-hallotta ahogy Naruto kiált, de már késő volt. Naruto neki csapódott és a földön terültek el mindketten.
-Dobe várd ki az estét tudom, hogy már türelmetlen vagy...-viccelődött Sasuke majd magához szorította Narutot hogy ne tudjon felkelni.
-A franc akar veled lenni, engedj el...- mérgelődött Naruto, de Sasuket furcsa mód mulatta a helyzet. Már hiányzott neki a csipkelődő Naruto aki a fenébe kívánja.
-Dehogy engedlek...- mondta Sasuke szórakozottan, de Naruto gyors volt és az arcára dobva a havat kibújt a szorításból. Sasuke mérgesen kapott utána és hadakozva gurulva hóba Naruto fölé kerekedett és lefogta a kezeit.
Naruto szeme kitágult ahogy Sasuke fölé hajolt. Halkan zihált a dulakodástól, de szíve mégsem attól vert szaporábban.
Érezte a forró lélegzetet a bőrén és Sasuke egy hajszálnyira volt az ajkától. Nyelnie kellett egyet. Torka kiszáradt, és fogalma sem volt mit tegyen. Teste ledermedt és csak várta a következő lépést.

Sasuke teste egy pillanat alatt reagált Naruto közelségére. A kék szemek megbabonázták, és tudta egy hajszál választja el attól, hogy a kívánatos ajkakra hajolva végre megcsókolja Narutot. Minden porcikája üvöltött és vágyakozott iránta, de képtelen volt megtenni.  Hiba műveltek már mindenfélét az ágyban, de tudta egy csók végleg megváltoztatna mindent, és ezt az egy szabadságot muszáj volt meghagynia Narutonak. Erőt vett magán és megtörve a pillanatot betemette Narutot egy hatalmas hókupaccal.
Naruto a hirtelen hidegre eszmélt fel, ami bekúszott a ruhájába és beborította az arcát. Magának is nehezen vallotta be, de most az egyszer várta, hogy Sasuke megcsókolja, akkor talán nem érezné magát úgy, mint egy tárgy, amit csak használnak, és ha letelik az egy év fölöslegesé válik és eldobják. Hiába az elmúlt pillanatok és a közös bolondozás ezt az érzést nehéz lett volna kiűzni gondolatai közül.

***


Meleg pára csapta meg Narutot amikor belépett a hatalmas fürdőszobába, de pirulva fordult el ahogy beülve a jakuzzi kellemesen meleg vízébe Sasuke őt pásztázta. Szeméből sütött a vágy és Naruto pontosan tudta mi fog következni.
-Gyere ide Dobe...-búgta Sasuke, és Naruto megremegett a vágyterhes hang hallatán. Teste bizsergett és hiába is tagadta szíve szaporábban kezdett verni, amit Sasuke az ölébe húzta és a nyakába csókolt. Szemét összeszorítva ölelte Sasuke nyakát, és próbált önmagával harcot vívni kizárni mindent maga körül, de, vágya győzött, és aprót sóhajtott ahogy a simogató kezek kényeztettek testét. A meleg párától teste még érzékenyebb lett. Megremegett ahogy megérezte magában az ujjakat, amik türelmetlenül még is gyengéden mozogtak benne. Átkozta magát amiért teste követelve a folytatást önkéntelenült simult Sasuke karjaiba.
Sasuket megmosolyogtatta Naruto kezessége. Ritkán volt ennyire segítőkész, és roppant mód tetszett neki, de tudta, hogy nem bízhatja el magát. Naruto nyakába csókolva enyhén megemelte és a jakuzzi szélére ültette, majd lassan beléhatolt.
Naruto megremegett, és elengedve Sasuke nyakát hátradőlt a padlóra. Felszisszent a hideg kő érintésétől és testén libabőrök futottak végig, de abban a pillanatban, amit Sasuke mozogni kezdett benne mindent elfelejtett. Levegőt alig kapott és fuldoklott a kéjben. Ajkára harapott elfojtva nyögéseit, de nehezen tudott magán uralkodni. Teste még többet követelt.
-Gyorsabban...-nyögte Naruto és azonnal a szájára szorította a kezét mintha ezzel kitörölhetné azt amit mondott.
Sasuke az ajkába harapott. Sose hallotta még Narutotól, hogy kért volna tőle bármit is. Nem mert megszólalni, de szíve repesett az örömtől, hogy egyetlen pillanatra Naruto hajlandó volt elengedni a gyeplőt, amit makacssága szorított, és át adta magát az élvezetnek. Naruto combjára szorított erősebben megtartva és némán engedelmeskedett, majd gyorsított a tempón, és hangosan zihálva élveztek el.




Kilépve a zuhanyból Naruto teste lángolt és elmélyére furcsa köd szált. Nehéznek érzett minden lépést, de torka szárazon követelte a megváltó folyadékot.
Lassan botorkált le a konyhába és próbált nem a szédülésre koncentrálni. Fogalma sem volt mi történik. Egyszer csak feketeség kúszott a szeme elé megszűnt körülötte a világ, és csak az erős karokat érezte maga körül, amit megtarják.
-Bassza meg Naruto te tűz forró vagy....-hallotta Sasuket de képtelen volt bármit is mondani, a külvilágot mintha egy buborékon keresztül hallaná. Az idő kiesett számára és csak villanásnyira tért magához.

Sasuke ijedten kapta karjai közé az ájult Narutot. A pánik azonnal végigfutott a testén. Magához szorítva a bágyadt testet felsietett vele az emeletre és óvatosan az ágyra fektette. Az aggodalom gúzsba kötötte a testét, azonnal rohant a gyógyszeres dobozért. Óvatosan felemelte Narutot az ágyról majd magához ölelve próbálta beadni neki a lázcsillapítót, de Naruto csak nyöszörgött és magatehetetlenül simult Sasuke karjaiba.
-Mihez kezdjek veled Dobe? - kérdezte aggódva Sasuke, de választ nem remélt.


Naruto teste zsibbadt és érezte a jóleső hideget a homlokán, de szemét képtelen volt kinyitni, túlságosan gyenge volt. Nem tudta mi álom és mi valóság. Érezte a lágy ringást és a gyöngéd simítást a testén, orrába kellemes ismerős ciprusos illat kúszott, ajkai között hűs eper ízt érzett majd ismét elnyelte a sötétség.

Órák telhettek el mire Sasuke fáradtan sóhajtott egyet majd lecserélve Naruto homlokán a borogatást visszaült az ágya mellé. A nehezén már túl volt, és Sasuke végre megnyugodott. Megsimította Naruto remegő kezét és fejét az ágyára hajtva egy pillanat alatt elnyomta az álom.

A szoba csendes volt és Naruto örült, hogy végre ki tudja nyitni a szemét. Fogalma sem volt mióta feküdhetett az ágyban, de oldalra pillantva levegőt is elfelejttet venni. Sasuke az ágyra hajolva a földön ülve aludt. Kezével Naruto kezét fogta és békésen szuszogott álmában. Naruto óvatosan felült nehogy felébressze az alvó Sasuket és szabad kezével a hajába túrt, de megakart a mozdulat közben és levette a homlokára ragasztatott hűsítő tapaszt. Ajkába kellett harapjon. Furcsán érezte magát. Oldalra pillantott Sasukera és észrevette mellette a vizes tálátat az apró törölközővel. Nagyot nyelt, hogy elfojtsa a gombócot a torkában, de a könnycseppet, amely végig folyt az arcán már képtelen volt megállítani. Szíve hevesen kezdett verni a gondolattól, hogy Sasuke végig itt volt vele és őt ápolta. Soha senki nem tette meg ezt érte. Számtalan éjszakát szenvedett végig a láztól gyötrődve egyedül, de most életében először valaki vele volt. Akármennyire is utálta az alkut, amit kötött Sasukeval most hálás volt a fiúnak. Szabad kezével letörölte a könnycseppet az arcáról majd óvatosan a fekete tincsek közé simított.
Sasuke abban a pillanatban kinyitotta a szemért amint megérezte a finom érintést a hajában.
- Jobban vagy Dobe? - kérdezte aggódva Sasuke, és nem törődve a meglepődött Narutoval felült mellé és homlokát azonnal a fiúéhoz érintette.
-Szerencsére lázad már nincs...-mondta ténymegállapításként Sasuke.
-Ha bármire szükséged van szólj. Eper fagylaltot nehezen tudtam szerezni, de legalább segített levinni a lázad. - magyarázta Sasuke. Naruto nehezen tudott magához térni, aprót bólintott és halkan felsóhajtott, ahogy eszébe jutott az édeskés hideg íz a szájában korábbról.
-Köszönöm Sasuke, és a fagylaltot is, de miért pont eper? ...-kérdezte Naruto, és nem értette a Sasuke arcán megjelenő grimaszt.
-Miután percekig azt hajtogattad, hogy eper fagylaltot akarsz enni nem nagyon volt más választásom Dobe. Akartad megszereztem. Ilyen egyszerű. - mondta Sasuke és magában elmosolyodott Naruto zavarán.
-Még egyszer köszönöm Sasuke . - mondta pirulva Naruto és lehajtotta a fejét elrejtve zavarát Sasuke elől.
-Nincs mit Dobe bármikor. De most csúsz arrébb egész éjjel egy idiótát ápoltam és elfáradtam...-mondta szórakozottan Sasuke megtörve a pillanatot. Enyhén arrébb tolta Narutot és bebújt mellé az ágyba, majd magára húzta a takarót. Naruto megrökönyödve felmordult, hogy Sasuke jól halja, de arcáról a vigyort képtelen volt elrejteni. Furcsán jól eső érzés volt maga mellett érezni Sasuket. Eddig sosem aludtak együtt úgy, hogy nem szex lett a vége, és ez az új helyzet jóleső bizsergéssel töltötte el. Élvezte a meleg testet maga mögött és hosszú idő után először békés álomra hajtotta a fejét tudva, hogy valaki mellette van.