Naruto soha nem gondolta hogy hiányozhat neki valaki akiről azt hitte utálja. Aki minden napját bosszúsággal töltötte meg és állandó piszkálódásnak tette ki. Utálta a gúnyneveit, de most még is hiányzott neki az a leereszkedő hangnem ahogy becsmérelte minden alkalommal.
-Vajon hol lehetsz Sasuke? - sóhajtotta miután lerakta a virágot az Uchiha sírkő elé és a borús égre pillantott. Három éve reménykedett hogy talán itt végre újra láthatja, de minden egyes alkalommal csalódnia kelett. Őrültnek gondolta magát amiért hiányoztak neki a viták amikor minden alkalommal Dobenak vagy Usoratonkachinak hívták. Elmosolyodott az emlékre, de a keserű érzés megmaradt. Lehunyta a szemét és mint mindem alkalommal most is visszagondolt az utolsó napra amikor látta a fekete hajú fiút.
***
Esett az eső Narutot mégsem érdekelte, hogy ruhája lassan átázik a szitáló cseppektől. Csak ált szülei sírjánál, és szótlanul nézett maga elé. Emésztette a héten történteket. Családon belüli mészárlás. Jutott eszébe a szalag cím a hírekből és összegezzent a gondolattól. Talán ezért is volt szüksége hogy meglátogassa a gondosan karbantartott sírt. Elfogadta a sorsát hogy örökké egyedül lesz család nélkül. Nem panaszkodott, már hozzá szokott a magányhoz. Egyedüli rokona Jiraiya volt, de ő is inkább élte a saját életét vezette a Vörös róka klubbot és a nőket hajkurászta mint hogy Narutoval foglalkozzon. Tudta mi az ami soha nem lehet az övé ezért is nem értette hogy lehet valaki olyan kegyetlen hogy végezzen a családjával amikor ő mindennél jobban vágyott rá. Végigsimított a hideg márványon és keserűen elmosolyodott majd elindult a kapuk felé.
Hunyorognia kellett a szitáló esőtől, de távolba egy alakot látott állni a frissen földelt sír előtt. Közelebb érve megdöbbenve látta hogy Sasuke az s keze ökölbe szorulva. Fogalma sem volt miért, de lassan a fiú mellé ált. Szívszorító látvány volt ahogy a fekete hajú fiú egyedül áll és mereven bámul maga elé a sírra. Naruto mellé lépett de nem nézett Sasukere. Pillantása a sírra esett amit a feketehajú mélységes bánattal nézett.
Uchiha Fugaku, Uchiha Mikoto Nyugodjék békében!
Olvasta el magában a neveket a síron és amikor meglátta a haláluk dátumát szíve összeszorult. Érezte a maga mellett remegő testet, de nem mert rá nézni. Óvatosan közelebb lépett és nem tudta miért, de megfogta a remegő ökölbe szorított kezet. Sasuke szótalanul ált tovább, de a kezén lévő görcsösség engedett és ujjait összefonta Narutoéval. Álltak egymás melett némán a sírt nézve és Naruto képtelen volt megszólalni. Fogalma sem volt hogy jól gondolja, de megkérdezni nem merte az okot.
-Dobe esküszöm hogy ezért bosszút fogok állni rajta...-szűrte a fogai között Sasuke. Hangjából csöpögött a gyűlölet. Naruto megrezzent. Még soha nem hallotta Sasuket így beszélni. Megrémítette amit a szemében látott. Nem csak a gyász festett komor fátylat az ében szemekre, a harag szikrája csak úgy lángolt belőle.
-Mi tö...-kérdezte volna Naruto végre erőt véve magán de az ujjait megszorító kéz belé fojtotta a szót.
-A bátyám történt, aki mostantól halott ember a szemebe...-mondta gyűlölettel a hangjában Sasuke. Naruto nem akart tovább faggatózni, de szíve mélyén érezte hogy a hírekben olvasott szörnyűség az Sasuke szüleiről szól. Percekig de talán órákig álltak a szitáló esőben kézen fogva és némán nézték ahogy az esőcseppek megkoppannak a hideg márványom.
***
Sasuke a fekete sötétített üveg mögül figyelte ahogy Naruto most is lerakja virágot a szülei sírjára. Fogalma sem volt miért törődik vele Naruto hisz sosem voltak jóban, de ő még is minden hónapba friss virágot hoz Sasuke szülei sírjára. Vágyakozva pillantott a szőke tincsek felé. Három éve azon a szörnyű napon mikor eltemette szüleit egyedül Naruto nyújtott támaszt neki. Fogalma se volt a szőkének mekkora megnyugvást nyújtott akkor Sasukenek egy egyszerű kézfogás. És most itt volt az alvilág egyik császára ként lassan közeledve kitűzött céljához, és csak egyetlen emberre tudott gondolni. Elővette a telefonját és megnyomta a hívás gombot.
-Sakura - szólt a készülékbe köszönés nélkül.
-Keresd meg a Vörös róka papírjait...- adta ki az utasítást ellentmondást nem tűrve, és meg se várta a választ bontotta a vonalat. Tudta hogy piszkos módszerhez folyamodik hogy megkapja amit akar, de nem érdekelte. Akarta Narutot.
YOU ARE READING
Hozzám tartozol!
FanfictionSasuke felküzdve magát az alvilági ranglétrán közelebb került céljához, hogy megtalálja és megölje szülei gyilkosát. De hiába a pénz és hatalom, ha valami még is hiányzik az életéből. Ez olyan döntésre sarkalja amire ő maga sem büszke, de hogy elérj...