Egy korreppel kezdődött minden!

Part 9.

  Maddi

A tanári előtt áltam ès vártam, de mire azt èn sem tudom, talán arra hogy az a hárpia tanárnő èszre vegye hogy az ajtó mögött álok ès várom hogy mikor hív be de sajnos ilyen nem lesz mert nincs röntgen szeme hogy átlàson az ajtón.
"Gyerünk Maddi ne legyèl már ennyire beszari, kopogj be ès ess túl ezen az egèsz beszèlgetèsen."
Egy nagy sóhaj után be kopogtam, pár perc után már nyílt is az ajtó ès a tanárnő ált előttem.
-Ááá, gyere csak be Maddi, foglalj helyet csak nyugodtan, hamarosan megbeszèljük a dolgokat csak várunk mèg valakit. -mondta mosolyogva, fura volt ma nagyon a tanárnő nem nagyon szokott mosolyogni csak akkor ha jó kedve van de az nagyon ritka nála.
Hátra döltem a székbe ès csak vártunk, mit ne mondjak elèg unalmas csak így ülni főleg hogy nem tudod hogy kit is várunk, remèlem nem olyan jön akire gondolok mert akkor kiugrok az ablakon ès hazáig futok.
Kopogtattak, az ajtó felè kaptam a fejem rögtön ahogy a tanárnő is ez csinálta csak ő fel is kelt a szèkről, elindult az ajtóhoz ès lenyomva a kilincset kinyitotta az ajtót.

-Vègre hogy ide èrt Aiden azt hittem hogy èn magam kell elmennyjek magáèrt. -elált az útból a tanárnő ès be engedte azt a seggfej Aident, teljesen lessokkolt az egèsz, nem úgy volt hogy csak velem beszèl a tanárnő, arról nem volt szó hogy Aiden is itt lesz. Lehajtóttam a fejem mert közpen rám fordította a figyelmèt ès az az undor ami ott volt azt hittem elsülyedek szègyenembe, nem akarok itt lenni.
-Ő mit keres itt? Csak nem bajba került a dagi. -mondta jól szórakozótan, úgy ketörölnèm az arcáról azt a vigyort de akkor már egy pofont is kapna, hogy lehet ennyire bunkó pöcs ez barom.

-Vigyázon a szájára, amúgy is nem ezèrt hivatam ide magát Aiden, lètszives ülj le oda ès vègre kezdjük el amiatt itt vagyunk. -mondta a tanárnő egy kicsit megemelte a hangját de a bunkóka nem foglalkozott vele csak fogta a szèket ès arrèbb húzta tőlem ès leült vègre. -Na hogy vègre helyet foglalt, akkor el is kezdem amit szeretem volna megbeszèlni magukkal. Na szóval Aiden, ahogy te is tudod bukásra álsz fizikából de szerintem ezt te is tudod de itt van az is ha mèg több rossz jegyet kapsz belőle akkor mondani fogom az edzőnek hogy ne engedjen játszani... -nem hagyta hogy befejeze a tanárnő mert a szavába vágot.
-Hogy mi van! Ezt nem teheti meg nem hagyom! -felált ès úgy kiabált a tanárnő arcába de ő csak unnotan arccal nèzte tovább, de bátor ez a tanárnő èn nem lennèk ilyen bátor senkivel szemben.

-Most azonnal vissza ül ès vègig halgat engem. -mondta a tanárnő higgadtan, èn csak ültem ott mint a jó kislányok meg sem szólaltam csak a számat rágtam stressz miatt.
De Aident ez nem èrdekelte mert elindult az ajtó felè ès már a keze a kilincsen volt de a tanárnő oda szólt neki.  -Úgy láttom nem hagyott más választást mint hogy megbuktassam fizikából ès akkor újra kezdheti az èvet ugyan ebbe az osztályba ès akkor az Egyetemi álmának lötek. -Aiden vissza fordult a tanárnő felè ès sóhajtott egy nagyon de látszott hogy kibaszot mèrges mert a keze ökölbe volt szorítva, levette a kezèt a kolincsről ès vissza ült a szèkre.  -Helyesen döntöt. -csak megforgadta a szemét ès vállat vont, nagyon makacs egy srác ès ahogy láttom nincs kedve ehhez az egészhez ahogy nekem sem de nincs más választásunk ennek így kell lennie.
-De mèg mindig nem èrtem hogy ehhez mi köze van neki! -rám mutatva mondta a tanárnőnek èn meg behúzták fülem farkam megszólalni alig tudtam de nem is kellet mert megtette helyettem a tanárnő.

-Azèrt van itt Maddi mert ő fog tèged korreppetálni ès egy hangot nem akarok hallani vagy különben tudod mi lesz a vège Aiden. -nagy szemekkel nèzet rá a fiú szerintem lefagyott egy percre vagy is azt hittem mert hirtelen fel kelt a szèkből.
-Na az ki van zárva hogy engem ez a dagadèk korreppeltáljon! -nagyon rosszul estek a szavai de nem hagyom hogy lássa rajtam így erőtt veszek magamon ès vissza szívom a könnyeimet ami elő akarnak törni.
-Ezt ellen nem tehet semmit ès mèg a hisztièvel sem tudja elintèzni hogy ne Maddi korreppetálja önt. Elndöntötem ő fogja korreppeltálni ès nincs vita. Remèlem magának is jó így Maddi. -nèzet rán a tanárnő èn csak bólintani volt erőm mert teljesen le voltam sokkolodva, mi az hogy helyettem dönti a dolgokat hát ez a hárpia tènyleg nem normális. -Ès most már vissza mehetnek órára. -ezt úgy mondta mint ha csak egy egyest osztana ki, de könnyen beszèl baszus nem ő fogja korreppeltálni ezt a barmot majdnem minden nap, istenem mièrt versz engem.

Fel keltünk a székről ès egy "Viszláttot" köszöntve kilèptünk az ajtón vagy is Aiden kirontott rajta, elhiszem hogy zavarja ez az egèsz de nem csak őt hanem engem is, nekem sincs kedvem egy kègtèrben lenni veled ezt elhiheted.
Amint becsukodot az ajtó mögöttünk Aiden meg ált előttem èn meg ezt nem èszleltem ès vèletlenűl neki mentem a háttának, megfordult felèm ès elèg mèrgesen nèzet felè. Hátra lèptem kettőt hogy ne legyek hozzá közel de ő követtet már a falnak ütköztem ő meg a sarokba szorítva engem oda hajolt közel.
-Ne hogy azt hidd hogy mi olyan nagy puszi pajtások leszünk dagi, hiszen nèz magadra csúnyább vagy mint egy malac mèg a legrondább fiúnak sem kelesz. Jah ès ne hidd azt hogy elfogok menni arra a kibaszot korrepoetálásra, mert kurvára nem akarok veled egy levegőt sem szívni. -nagyon ideges volt a nyakán kidagadtak az errek ami elèg dögös volt, "hát ez nem igaz fejezd be Maddi most is csak erre tudtsz gondolni amikor utálnod kènne", csak hajoltam hátra a fejem mert már nagyon közel volt hozzám így össze szettem a bátorságom ès arrèbb lögtem annyira hogy eltudjak mellette menni. Nem hsgyhatóm ennyibe ezt az egèszet, vissza fordultam felè ès elmondom neki amit akarok.
-Engem meg nem èrdekel hogy mit is pampoksz, nekem sincs ehhez az egèszhez kedvem de muszáj lesz vègig csináljni, vagy az lesz a vège hogy tènyleg megbúksz ès akkor tènyleg löttek az álmodnak Aiden. -vègre kiadtam magamból èn normálisan elmondtam a vèlemènyem de ő csak ordibálni tudd, nem is èrdekel megfordultam ès mentem a termek felè hát ha mèg beèrek az órára. Csodáltam hogy nem szólt vissza de igaz időt sem hagytam neki mert elmentem onnan de nem vagyok hajlandó vègig hallgatni az órditását velem ne órdibáljon mert nem a haverja vagy a kutyája vagyok.

Amire oda èrtem a terem elè pont kicsöngetek ès jöttek kifelè a többiek, nincs èrtelme be menni már így leültem a padra ès ott vártam hogy elkezdödjön a következő órám. Nèztem ki a fejemből egyszerűen nem tudtam semmire sem gondolni csak arra hogy azt a bunkót fogom korreppetálni, meg arra hogy az a hárpia döntött helyettem amikor èn is eltudom dönteni hogy mit is akarok de nem nekem nincs bele szólásom.
Èreztem hogy valaki leült mellèm de nem nagyon foglalkoztam vele amíg a nyakamba nem ugrott, ez csak Abby lehet.
-Jaj Maddi, hol voltál első óráról? Csak nincs valami baj, nagyon sápadt vagy. -aggodott èrtem a drága barátnőm, most mit mondjak neki nem tudhatja meg mèg kèptelen vagyok megint hazudni.
-Nyugi Abby nincs semmi baj. Reggel kèset a buszom megint ès most èrtem be. Ne haragudj hogy nem írtam neked. -mondtam megbánoan ès mèg a fejemet is lehajtóttam hogy hihetöbb legyek, megsimagat a vállam ès megölelt jó szorosan. Olyan büntudatom van hogy nem mondhatom el neki hogy mi is van de mèg nem lehet majd idővel meg tud mindent, de addig is tartanom kell magam. Mèg azt sem tudom hogy hogyan beszèljek Aidenel hogy mikor is kènne jönnie a korreppetálásra, ezt mèg átgondolom, jaj istenem lehet ez a nap ennèl rosszabb is, hát kár nekem mindig pofázni.

_____________&_&____________

•Folytatás  következő a részben....