pirkadt.
hát elindult a kecses alkatú fiú. vette a kabátját, s egy szót sem szólt.
egy kezébe akadt cetlire csak annyit írt: itt a vége.
megelégelte, hogy újabban jeon jeongguk annyira erőlteti a kapcsolatuk fejlődését. hogy kijelentette tegnap este, hogy szereti, mintha az olyan könnyű lenne...
ő nem akarta a szerelmet, nem hitt benne. már nem tudott.
csak vágy volt, csak kémia, ami a fekete hajúhoz fűzte.
ők nem illettek össze.
annyira nem.
csak azt érezte, mennie kell.
hogy ez nem az ő helye, hogy jeongguk valaki jobbat érdemelne.
s ez nem szerelem volt.
sohasem.
így hát elindult, a rózsaszín magányban úszó utcákon, minden nehéz léptét a hajnal kísérte.
arany színű, ifjú napsugarak ragyogtak kicsorduló könnyeiben.
s ment, mert mennie kellett.
érte, magáért, a hajnalért.
YOU ARE READING
like stars ~ jikook |✔
Fanfiction"az első volt, s tudtam, nem az egyetlen, ártatlan, mégis aljas szórakozás volt minden, amit tettem." park jimin, a bájos, fiatal fiú, akinek elege lett a várakozásból és jeon jeongguk, aki túl régóta akarta őt. •jikook •bl •first love •short 《2023...
