mint a csillagok; öröknek tűnnek, de sosem égnek örökké.
kihunynak, s ők lesznek a sötétség.
ilyenné lettek, hamuban gyémántként, már sosem fénylenek, úgy mint rég.
park jimin megbánta-e valaha?
hazudik, ha azt mondja; nem, soha.
ő tekerte nyaka köré a kötelet, már szavait nem másíthatta meg.
jeongguk a róla írt dalokkal adott ki albumot, az országban már-már sztárnak számított.
park jimin csak élte az életét, a szerelmet nem ismerte el semmiért.
irodájában válópereket bonyolított, ilyen az élet; így jobb.
s az a mindennél fényesebb lángoló csillag, ott az űrben, hamuvá fagy.
csillag volt, de milyen; legszebb, egyetlen, azon a sötét égen.
__________
Vége
Nos, hoztam nektek egy tőlem már megszokott kisebb szöszenetet. Sajnálom, hogy ezek mindig ilyen véget érnek, ígérem legközelebb igyekszem boldogat is írni ^^
Ez a kisebb történet egyben lehet, hogy búcsú is, ugyanis alig maradt már időm az érettségiig... és szerintem nem igazán tudok már ide gyakran feljárni.
Szóval, ha májusig nem találkoznánk legyetek jók és várjatok rám, ígérem hamar visszatérek!
Aztán pedig rengeteg részt és új történetet hozok nektek!<3
Erről a kis történetről pedig szívesen fogadom a véleményeteket!
Egyáltalán szeretitek az ilyen jellegű írásaimat? Vagy leállhatnék már vele? xd
KAMU SEDANG MEMBACA
like stars ~ jikook |✔
Fiksi Penggemar"az első volt, s tudtam, nem az egyetlen, ártatlan, mégis aljas szórakozás volt minden, amit tettem." park jimin, a bájos, fiatal fiú, akinek elege lett a várakozásból és jeon jeongguk, aki túl régóta akarta őt. •jikook •bl •first love •short 《2023...
