Egy pszichológus és páciense története, KKevin egy nap felkeresi Dr. Szabó Alexandrát és elkezd kezelésekre járni. Azonban megtetszik neki a doktornő és kavarni kezdenek, a lány főnöke zsarolni kezdi őt és az egész életük egy akció filmre kezd hason...
Egész héten azon agyaltam, hogy Kevin mit fog nekem hozni a következő beszélgetésre. Persze az is megfordult a fejemben, hogy semmit és nem fog ezzel foglalkozni. De kitudja, lehet, hogy kellemes csalódást lesz. A héten kevesebb lefoglalt időpontom volt, így volt lehetőségem kicsit mászkálni a városban is. Bevásároltam egy pár dolgot otthonra majd haza felé mentem Freddie-hez, vettem neki is egy nagyon cuki cica játékot. Haza érve üdvözöltem is őt majd mindent a helyére kipakoltam amit vettem, oda adtam neki a kis plüss egeret is majd kinyitottam az ablakot, hogy kiszellőztessek. Szokásos módon megnéztem a laptopon az e-mailt, a naptáramat majd becsuktam. Elmentem fürdeni majd bedőltem az ágyba. Minden este ez történik, talán ki kéne mozdulnom többet. Néha csajos estéket tartani, bár nincsenek barátnőim nagyon. Azt hiszem túl sokat foglalkozom a karrieremmel, el kéne járnom yogázni vagy edzőterembe. Holnap utána is járok ennek a dolognak, napközben úgy is lesz pár szabad órám.
***
A számítógépemen keresgéltem közelben lévő edzőtermeket, hogyha van szabad két órám mint mondjuk most akkor letudjak menni addig edzeni vagy csak emberek között lenni. Felnéztem a monitorom mögött amikor Anett kopogott az ajtó félfán, kérdően néztem rá.
-Igen? - Néztem rá.
-Kövesi Kevin van itt, azt mondja vészhelyzet van. - Nézett rám.
-Küld csak be. - Néztem az órámra, végül is még másfél óra a következő páciens.
-Rendben! - Ment ki majd hallottam, hogy beküldi Kevint.
-Szia! - Néztem rá és fel álltam, bejött és becsukta az ajtót.
-Szia, doktor néni! - Mosolygott rám, innen már rájöttem, hogy nincs vészhelyzet.
-Kevin, mondtam, hogy nem jöhetsz ide egy hétnél korábban. - Sóhajtottam.
-De nem bírtam ki, hívogatni meg nem akartalak mert az még gázabb.. - Nevetett halkan. - Nyugi, előadtam, hogy milyen rosszul vagyok lelkileg és segítség kell.
-Ezt akkor sem lehet.. - Néztem rá nagy szemekkel.
-Rajzoltam neked. - Vette ki az összehajtogatott kartonpapírt a zsebéből majd felém nyújtotta.
-Köszönöm, de ezt szerdára kellett volna hoznod. - Nevettem halkan és kinyitottam a kartont és megvizsgáltam egy kicsit a rajzot.
Oups ! Cette image n'est pas conforme à nos directives de contenu. Afin de continuer la publication, veuillez la retirer ou mettre en ligne une autre image.
/ a kép forrása: Pinterest /
-Azért erre rajzoltam mert hirtelen csak ez akadt a kezembe amikor rám jött a rajzolhatnék.. - Sóhajtva magyarázkodott.
