Negyedik

924 26 3
                                    

Bess szerencsére saját irodával rendelkezett, ezért nyugodtan kutakodhatott az SK-6996-os típus után. Csakhogy a válaszokat meglehetősen nyugtalanítónak találta. Mindenhol ugyanazt a választ kapta. Az androidok egyike sem aktiválódik magától és ez nem csak erre a típusra volt igaz. Ilyesmire sohasem volt még példa, ahogy arra sem, hogy a gép önállóan kezdeményezett volna együttlétet. Konkrétan el kellett mondani nekik mit vár el tőlük az ember, hogy hogyan szeretné a közösülést. Míg ez nem történik meg, addig az android elvileg semmit sem tesz.
Bess idegesen rágta a körmét.
- Hé, főnök meghoztam a...
Bess megdermedt. Daniel szokásához híven, kopogás nélkül rontott be. A lány tudta, ha most el is tünteti a képernyőkről a rajta szereplő anyagot, már akkor is késő. Bess idegesen fordult hátra. Az arca égett a szegyentől miközben ránézett a tátott szájú kollégájára. Az egész szigeten Daniel-el volt a legjobb a viszonya. Nem nevezhette barátnak, de mivel az Ő asszisztenseként dolgozott, sok időt töltöttek együtt. Illetve Daniel mindenkivel képes volt jól kijönni, még az olyan antiszociális emberekkel is, mint Bess. Emellett egész jóképű volt. Haját rövidre nyirva hordta, arcát borosta fedte. Szeme ezüstösen csillogott. A mosolyával pedig nem sokan vetekedhettek.
A lánynak emlékezni kellett volna, hogy mára kérte az egyik kutatási anyag összefoglalóját, de annyi minden járt a fejében és Daniel soha nem kopog. SOHA!
Ő olyan akár egy szélvész. Az egyik pillanatban ott van, a másikban már nincs.
Ezek után, hogy lesz képes a szemébe nézni? Bess nagyot nyelt.
- Én... - kezdte a férfi. - Ez kicsit komolyabb, mint mondjuk egy vibrátor.
A lány hirtelen köpni-nyelni nem tudott. Valami kínos nevetésre számított és arra, hogy a férfi azt mondja, akkor ő inkább megy. Ehelyett Daniel még inkább zavarba hozta.
- Ez nem az, aminek látszik - mondta halkan Bess. - Én információt gyűjtök.
- Hát jó - vigyorgott a férfi elnyújtva az utolsó szót, amiből a lány rögtön tudta, nem hisz neki.
- Kérlek ne mondd el senkinek! - könyörgött utolsó mentsvárként arcát a tenyerébe temetve.
- Sajnálom főnök, de nem vagyok biztos benne, hogy ezt magamban bírom tartani - nevetett a férfi. Bess felnyögött. - Lehet, hogy még gyűjtést is rendezhetnénk neked. Végülis nem mostanában lesz ilyen... Hmm, segédeszközöd.
- Daniel... Voltam már veled valaha agresszív?
Bess végre fel mert nézni. Összeszedte a maradék önbecsülését. A férfi oldalra billentette a fejét.
- Nem rémlik.
- Akkor kérlek, mielőtt megtalálnálak gyilkolni, távozz az irodából!
Daniel először döbbenten meredt a másikra, majd hangosan nevetni kezdett.
- Hű, ez tetszik. Szerintem még sosem beszéltél így velem - mondta és közelebb lépett a nőhöz. Egészen közel. Túlzottan is közel. Bess szeme elkerekedett, amikor a mögötte lévő asztalon megtámaszkodott és fülén érezte a másik leheletét miközben beszélt  - Talán megtartom a kis titkod. Egy ideig - mondta ahogy felegyenesedve Bess szemébe nézett és szemtelenül vigyorgott. A lány felfedezett néhány arany pettyet a szürke iriszben. Daniel soha nem volt vele ilyen... Közvetlen? Heves? Flörtölős? - Papírok az asztalon - mondta búcsúzóul.
Bess ijedten kapta hátra a fejét. Hát persze... Csak ezért. Teljesen félreértette. Nem tudta, hogy csalódottságot érez vagy megkönnyebbülést. Megpasolta az arcát, hogy visszaterelje a gondolatait a helyes irányba.

Bess kimerülten nyitotta ki a lakása ajtaját, ekkor szinte azonnal két kar fonódott köré. A kezében tartott táskák, amikben a ruhákat hozta a földre hullottak. 
- Üdv, itthon!
A lány megilletődötten veregette az android vállát. Nem számított hasonló fogadtatásra. 
- Szia, Eros - motyogta elhúzódva, majd gyorsan bezárta maga mögött az ajtót. 
- Jól telt a napod? - kérdezte Eros.
- Mondhatni. Te jól érezted magad? Nem unatkoztál?
Bess kicsit bután érezte magát, hogy ilyesmit kérdez egy géptől, de a kérdések önkéntelenül is kicsúsztak a száján.
- Most, hogy itt vagy már sokkal jobban érzem magam - felelte egy lehengerlő mosoly kíséretében. Bess nem tehetett róla, elpirult, majd jobban szemügyre vette a lakást. 

VágyakTempat cerita menjadi hidup. Temukan sekarang