The Walking Death(Carl Grimes ff.)

part 6

Már 2 napja itt vagyunk.. Azóta Michonne is csatlakozott hozzánk, és elindultunk valami Terminus fele.
Nekem nem tetszik ez az egész, de nem szóltam.. Ugyan ki hallgatna rám?

Már itt vagyunk terminusban, és hát.....elég nagy a kalamajka..

Be zártak minket egy vagon féleségbe.
De legalább Maggie, és Glenn meg vannak. Meg még néhány idegen.

Ott volt egy ismerős arc... De honnan ismerős?...... Ó basszus..

-ő mit keres itt? -mutattam a lányra aki ott volt mikor megtámadták a börtönt.

Glenn elmondta, hogy Tarara(a lányra)
A börtönben lelt rá, mikor felébredt. Segített neki megtalálni Maggiet.

.................

Ki jutottunk a vagonból, viszont most lehet le fogják vágni a többiek fejét... Oh, az nem jó..

.......................................

Felgyújtottuk terminust.. :)

És kiderült, hogy Judith nem halt meg.

Már elég sok ideje megyünk, alig van étel és víz.
Már egy ideje úgy érzem követnek minket. Ez be is bizonyosodott.

Találtunk egy csomó vizet, de nem tudtuk, hogy megmérgezték-e, ezért nem vettük el.
Az eső zuhogni kezdett én pedig mindenkin végig néztem.

Carl a kalapjával takarja Judithot hogy ne legyen vizes, a többiek meg csak örültek az esőnek. Bár Daryl nem tűnt jó kedvűnek.

Találtunk valami istálló szerű helyet ahol meg húztuk magunkat éjszakára.
Daryl őrködött én pedig segíteni akartam. Elindultam Daryl felé de egy kéz megállított. Megfordultam és megláttam Ricket.

-Pihenj egyet holnap hosszú napunk lesz. -mondta.

Én csak bólintottan és körbe néztem. Maggie és Glenn már pihentek ahogy mindenki más is. Láttam hogy Carl Judithot ölelve ülve alszik. Nagyon ari volt.

Megpróbáltam kényelembe helyezni magam egy nagy kupac szénán, de egyszerűen nagyon kényelmetlen volt.
Aztán hallottuk Darylt káromkodni és mindenki fel kapta a fejét.

Daryl megpróbálta egy maga el torlaszolni az ajtót és mi csak egyre több hörgő hangot hallottunk. Én egyből fel ugrottam és Daryl felé kezdtem rohanni, hogy segítsek. Hallottam a többiek lépteit is mögöttem és mindenki elkezdett az ajtónak támaszkodni, hogy a járkálók ne törjenek be. Nekem sikerült olyan helyet választanom az ajtónál ahol több rés is van, így eláztam a beszivárgó esőtől, de tartottam az ajtót tovább.

Még egy jó ideig ott kellet tartani az ajtót de végül a járkálók szétszéledtek. Mindenki majdnem teljesen száraz volt én meg csuron vizesen baktattam vissza a szénakupac felé. Aztán megállt előttem valaki, én hülye meg csak vártam, hogy Carl el álljon az útból.

-persze pont neked sikerült bőrig áznod ugye? -kérdezte Carl én pedig hallottam a hangján, hogy vissza tartja a nevetést.

-aha.. -mondtam és kezdtem eléggé fázni.
Ekkor egy olyan dolog történt amire nem számítottam. Carl levette az ingét és a vállamra rakta, én pedig le vettem és vissza adtam.

-meg fogsz fázni. -mondtam de Carl vissza adta az inget.

-neked most nagyobb szükséged van rá. -mondta én meg fel vettem az inget. Nagyon sokat nem segített de azért jól esett, hogy törődik velem.