PORN STAR | HYUNLIX

3. rész

– Amikor azt mondták, hogy te vagy a legjobb feketén alkalmazott emberük, nem gondoltam volna, hogy erre gondolnak. – húzta fel az alsóját, és a ruháiért kezdett kutakodni.

– Pedig én vagyok a best. – támaszkodtam a karjaimra.

– Nem szeretnél felöltözni? – húzta fel a szemöldökét.

– Kérek egy fürdököpenyt! – csuktam be a szemeim.

Mind mindig, most is megkaptam ami kértem. A pulcsimat levettem magamról, és az ágyára dobtam. Kérdően nézett rám, de csak magamra vettem a köpenyt, és elé sétáltam. Mellkasára tettem a kezeim, és felzétem rá.

– Na mi az? – mosolyodott el sunyin.

– Hagyok tárgyat amit szagolgass ha hiányzom éjszaka. – súgtam neki túlfűtött hangon. – De ettől függetlenül a szodám ajtaja tárva nyitva előtted... – húztam végig a mutatóujjam a csupasz mellkasán. – ...Daddy.

Egy apró csókot nyomott az ajkaimra, de mikor az véget ért elléptem tőle, és megnyaltam az ajkaimat, mire láttam, hogy az ádámcsutkája megrándult felfele.

– Azt hiszem megyek mielőtt mini Hyunjin újból tisztelgésbe kezd. – kuncogtam, majd a fenekemet riszálva kimentem.

Éreztem magamon az égető pillantásokat. Tudom, hogy akar engem. Túlságosan is akar.

Amint kiléptem a helyiségből, elgondolkodtam, hogy mégis melyik lehet az én szobám, hiszen ez a ház hatalmas, a szobám pedig bárhol lehet. Az egóm nem engedte, hogy visszakérdezzek, ezért találomra benyitottam a balra eső szobába, ami a Hyunjiné mellett volt.

Bennébb kukucskálva a vénasszonyt láttam meg. Már azt hittem, hogy ez az ő szobája, de realizálódott bennem, hogy egy cseléd nem lehet a főnöke mellé szállásolva, illetve az ágyon lévő tárgyak az én tulajdonom.

– Jó estét kívánok Iseul boszi! – csuktam be az ajtót, és csípőre tett kezekkel megálltam az ajtóban.

A nő megilletődve nézett rám, de hamar átvette az harag a helyét. Tudtam, hogy valaki belém fog kötni. Amikor ez a vénasszony ki akart dobni, azinte biztos voltam benne, hogy ő lesz az.

– Mondd, nálad mit keresnek... vibrátorok?! – mondta ki az utolsó szót nehezen.

Szemöldökömet felemeltem, és pár másodpercig csak hitetlenül bámultam rá. Ez komolyan ennyire hülye? Igen, az. Elnevettem magam, de szerintem még ilyen jóízűen sosem nevettem.

– A munkakörömhöz tartoznak. – böktem ki a könnyeimet törölve, amik a nevetés hatására bújtak elő.

– Milyen munkakörről beszélsz?! – kiabált rám, amikor feleszmélt a sokkból.

– Jajj néni, ne csinálja, mert meghalok! – nevettem fel újra.

A nő könnyűszerűséggel elém állt, és megpróbált felpofozni, de arra nem számított, hogy a nevetéstől becsukott szemek néha csalnak.

Elkaptam a kezét.

– Önnek nem mondták gyerekkorában, hogy mindent a szemnek, semmit a kéznek? – döntöttem oldalra a fejem, s rezzenéstelen arccal eldobtam a kezét.

– Te kis tiszteletlen mocsok! – ragadta meg a hajam, és elkezdte húzni.

– Engedjen el! – próbáltam kiszedni a mocskos, ráncos kezeit a hajamból.

Nőt nem érdekelte, hogy a szomszéd szobában van a Daddym, aki bármikor meghallhat, csak végezzen a fürdéssel. Egyre hangosabban sikítoztam, és szidtam a vén fejét.

Amikor meghallottam a szomszéd szoba fürdőjének az ajtajának a csapódását, a hangvitelem átment alázatossá, és könyörgévé. Elővarázsoltam pár műkönnyet is.

Pár másodperc múltán az ajtó kicsapótott, mire a vén szar elengedett. Szememmel végigkövettem a hajam lehullását a padlóra, majd sírva fordultam meg, és Hyunjin mellkasának csapódva bújtam hozzá. Ez mindenkinél beválik.

– Iseul néni, mit művelt? – karolta át az egyik karjával a derekam, míg a másikkal az arcomat simogatta.

– Tiszeletlen volt velem! – hülledezett boszi.

– Felix? – hajolt le hozzám, mire akadozott hangon elkezdtem.

– A-amikor beléptem a r-ruháim, é-és a dol-dolgaim közt turkált. – szipogtam.

– Igaz ez? – nézett a nőcire Daddy.

Hyunji mellkasába bújva kárörvendően elosolyodtam. Ennyi vagy boszorkány!

– Igen. – hajtotta le a fejét a nő.

– Akkor Lixnek minden joga megvolt arra, hogy tiszteletlen legyen! Most menj a dolgodra! – utasította az ősz fejűt, aki kislisszolt mellettünk a szobából.

– Minden oké? – tolt el magától.

– Természetesen. – bólinottam, s ajakira tapadtam.

Gondolom a cselre már rájött, hiszen erősen belemarkolt az általam csak seggemnek hívott popómba.

– Rossz kisfiú vagy Lixie baby. – harapott az ajkaimra.

– Büntit érdemlek? – döntöttem hátra a fejem, s ezzel utat adtam nyakamat célbavevő ajkainak a munkálódásra.

– Szerintem neked az lenne a bünti ha most nem csinálnék semmit. – kuncogott mély hangján.

– Megbánnád te azt. – sóhajtottam.

– Igen?

– Igen. – léptem hátra, s vállától fogva kitoltam a szobából aminek az ajtaját kulcsra zártam.

– Mire készülsz? – kérdezte az ajtó másik oldaláról.

– Azon gondolkodom, melyiket használjam?

– Tessék?

– Melyikkel helyettesítselek?

– Lix!

– Igen, úgy hívnak.