Már csak 5 hónap

6.

Mivel este bevolt zárva az ajtó meg a kapu is így képességem használva mentem át a rácsok között majd be is ugrottam a  nyitott ablakon majd be is zártam. Le raktam a cuccaimat majd le is mentem zuhanyozni majd utána ettem is egy keveset(azaz 2 db szendvicset). Miután végeztem elmosogattam a tányérokat majd fel is söpörtem a konyhát és a szemetes zsákokat is ki vittem a kukába majd még  fel is mostam és azután végre el is indultam felfelé. Felkapcsolva a kis éjjeli lámpát kötöttem be a kezemet majd végre az ágyba befeküdve el is aludtam nyugalmasan.

Másnap reggel összepakoltam a cuccaimat kettő kisebb bőröndbe aztán el is mentem a suliba. A bőröndöket ott hagytam hisz minek cipelnem őket de a ruhát szépen kivasalva bele tettem egy zacskóba majd úgy mentem az igazgatói felé miközben mindenki engemet nézett hogy én aki elsőként futott be a sportfesztiválon most csak simán egy szál utcai ruhában járkálok a UA-ban az igazgatót keresve. Mikor oda értem egyből be is kopogtam majd meg is vártam ameddig engedéjt ad arra hogy bemenjek majd be is mentem.
Jó reggelt Nezu igazgató!
Neked is Midoriya! Miben segíthetek?
Nem szeretnék tovább tanulni!
Tessék?
Elhagyom a sulit!-mondtam ki majd le is ültem hisz tudtam hogy most ki fognak oktatni.
Miért?
Úgyis mostmár mindegy hogy mi fog történni velem de már csak pár hónapom van hátra mire meghalok. Ez a képességem miatt van ami miatt egy farkas vagyok. Egy alfa. A farkasok ugye 13 vagy 15 évet élnek de mivel egyedül csakis én vagyok alfa ezért én csak 13 évig élhetek.
De azt nem lehet hogy elvesszük a képességed?
Nem. Azért akarom elhagyni az iskolát hogy a kishugomnak gyűjtsek pénzt aki egy árvaházban van. Nagyon szeretem őt és szeretném támogatni az árvaházat is és szeretnék ide járni de mivel nincs pénzem a tandíj kifizetésére meg ilyesmire ezért szeretnék elmenni dolgozni.
Értem. De mi lesz a One For All-lal?
Át adom valaki másnak aki megérdemli és legalább tovább él majd mint én.-mondtam amire csak bólintott.
Én szívem szerint nem szeretném hogy elmenj hisz nagyon jó tanuló vagy és lehet hogy az osztályod egy rossz tanulókból áll most jelen állás szerint de te még mindig nagyon jó vagy mindneből! Szóval kérlek ne menj el.
De mi lesz a pénzzel?
Az nem kell! Úgysem számít most hogyha egy gyerek nem ad be semmit sem vagy kevesebbet. Most nem lesz világvége ez a kis dolog miatt.
Rendben köszönöm.
Nem én köszönöm hogy elmondtad ezt a dolgot.
Kérem ne mondja el senkinek se. Nem szeretném ha ez miatt pánik vagy hasonló törne ki a suliban.
Nem fogom megigérem neked de most gyorsan öltözz át mert mindjárt kezdődik az órád!
Rendben köszönöm!-mondtam majd el is indultam a mosdó felé és az egyik fülkébe be is mentem és el is kezdtem átöltözni. Amikor öltöztem hírtelelen elkezdtem szédülni majd homályosan látni és legvégén a hideg csempén ültem fejem fogva. Hírtelen jött a felismerés bennem hogy valaki van itt és hogy a másik fülkéből néz engem. Gyorsan fel vettem a dolgaimat és pont jókor is léptem ki mert valaki egy vödör vizet öntött oda ahol eddig ültem.
Hírtelen lettem ideges és ez miatt a szemem színe is megváltozott és vörösen meredtek az a fülke felé ahol az előbb valaki rám öntötte majdnem a vizet. Erőből próbáltam kinyitni de legvégén berúgtam és megláttam Katsukit.
Te nem Deku vagy!
Te meg nem Kacchan!-mondtam majd fordultam is meg de egyből oldalra dőltem egy kicsit mert majdnem fejen robbantott.
Te nem Deku vagy!-kezdte egyre mérgesebben mondani majd végül karon ragadott.
De az vagyok!
Ő nem ilyen!
De te sem vagy ilyen undom Katsuki!-mondtam majd ki is rántottam kezem kezei közül és elkezdtem futni a terem felé de hírtelen rosszul lettem megint így a fal mellé állva rogytam is le és kezdtem el köhögni. Annyira sok vért köhögtem fel hogy a tiszta fehér ingem is olyan lett így inkább el kezdtem futni a kijárat felé. Mikor végre ki értem vagy úgy 20 percbe telt mire elértem a kolit majd be is mentem.  Elsétáltam nagy nehezen a mosdóig majd ott egyből le is rogytam a földre és tovább már sötétség.

Nemtudom mikor kelhettem fel de még mindig senki sem volt ott ezért le is vettem az inget majd le is mostam kezemről és arcomról a vért. Mikor végeztem gyorsan el is vittem a mosodába majd be is állítottam a mosógépet utána pedig elmentem vizet inni mert szomjas voltam. Megittam legalább egy kicsi palackos vizet vagy úgy 2 darabot majd ettem is egy kis csokit mert csokira fájt most a fogam. Az egész kolit átkutattam azaz a konyhát meg a szobámat de egy darabot sem találltam majd végül találltam is egy darabot ami pont nem a kedvencem volt de mivel éhes voltam ezért meg is ettem.
Mikor végeztem kidobtam a kukába majd a szobámba mentem és egy fekete pólót meg egy nadrágot fel is vettem majd el is indultam arra a jól ismert helyre.

Sziasztok!-köszöntem amikor beléptem.
Szia Midoriya!
Jöttem befejezni a játszóteret meg az egyebeket!-mondtam boldogan.
Jaj tényleg most hogy mondod! Ki kellene festeni a játszószobát a kicsiknek meg az alvós szobát is ha nem gond.
Nem dehogy úgyis van időm!-mondtam majd ki is tereltük a kicsiket a homokozóhoz és a már félig felépített játszótérre majd le is takarítunk mindent és elkezdtünk festeni. A játszószoba egy fehér plafonú baba rózsaszín és kékben pompázott az alvós szobát meg sötétkékre csináltuk és festettem még hozzá a falra csillagokat meg holdat is.
Nagyon szépen és ügyesen festesz Midoriya!-mondta Lizi.
Köszönöm! Te sem vagy olyan rossz!-mondtam kedvesen amire teljesen elpirult a feje majd inkább tovább festett.
Már délután körül jártunk amikor végre befejeztük a festést így gyorsan még elugrottam a boltba éjjeli világítós csillagokat meg matricákat venni persze nem olyan sok pénzért és kaptam is egy tucattal. Sárgától kezdve minden színben volt csillag és a matrica is olyasmi volt csak az virágokat ábrázolt.
Itt vagyok!-mondtam amikor megérkeztem.
Nagyon gyors voltál!-mondta Lizi amire csak jó lesően nevettem.
Tudom próbáltam sietni de most lássunk hozzá mert tényleg mindjárt este lesz!-mondtam majd el is kezdtük ragasztani a csillagokat és a virágokat a helyükre.