K.O Király /BakugoxReader/ Befejezett

4.rész

Bakugo szemszög:
Amikor értek és megláttam az óriás medvét, majdnem rosszul lettem.
-Nii-chann!!! Nézd mit kaptam! És olyan erős vagyok mint te mert egyedül betudtam hozni. ~ a liba fogta a másik végét.
-Mhmm. ~tettem úgy mint aki nagyon elfoglalt.
-Katsuma. Rángasd fel ezt a csodát a szobádba én meg főzök vacsorát.
-Oké.
-Bakugo te kérsz?~ megráztam a fejem de nagyon szívesen a fejéhez vágtam volna pár dolgot. Fél óra múlva Katsumáék ettek és egész jó illata volt de nem engedheti meg ezt a luxust a büszkeségem.
-Na akkor én mentem. Vigyázzatok magatokra. ~ mosolygott rám a liba és az öcsémre.
-Nee menj! Kérlek!
-Mennem kell. Megyek bulizni a többiekkel, a törzshelyünkre.
~simogatta meg az öcskös fejét. És elment 3p múlva anyámék betoppantak.
-Sziasztok!
-Anyu! Apu!~ száguldott oda Katsuma. Én csak intettem nekik. Egy hirtelen ötlettől vezérelve elmentem a törzshelyünkre, bulizni. Úgyis régen voltam az edzések miatt. A szememmel kerestem a többieket. Nem volt nehéz dolgom. Az örült pikachu olyan részeg, hogy olyan táncot jár amin mindenki csak röhögni tud. Zora és a Angi a barátnője iszogatnak, Kirishima és Sero csak röhög.
Kirishima szemszög:
-Szabad egy táncra?~ mentem oda Zorához.
-Persze.
-És én?
-Szedd össze Denkit.
-Zseni vagy.
-Nem kell mondani.
A kis beszélgetés után sokat táncoltunk.
-Felvegyelek?
-Légyszi..~ felmászott a hátamra és úgy folytattuk az estét.
Bakugo szemszög:
Kirishima megtáncoltatta a Libát utána a hátára kapta és úgy hülyültek. Ekkor oda jött hozzám valami random lány.
-Szia szép fiú... Esetleg Bakugo Katsukihoz van szerencsém.
-Isten hozott, mikor visz?
-Ezt igennek veszem. Szóval.. nincs kedved meginni pár italt és táncolni?
-Nincs. Főleg nem ilyen emberekkel.~hangsúlyoztam az ,,ilyen" szót.
-Tsk.. hogy tudsz NEKEM, ellen állni? És így elküldeni?
-Egyszerűen. Ronda és idegesítő vagy.
-Huh? Dögölj meg!~vágott pofon.
-Tudod kit ütögess!~emeltem rá a kezem. Mire elérte volna a kezem az arcát de valaki elkapta.
-Bakugo. Nagyon bele jöttél a lányok verésébe.~szólt egy ismerős hang.
-Huh?~néztem a nálam 1 fejjel alacsonyabb lányra.
-Te meg ide figyelj. Küzdj valakivel a saját csoportodból.
-Te meg ki vagy?
-Ohhhó... A legrosszabb rémálmod leszek.~nézett rá gyilkos szemekkel.
-Mekkora szád van!
-Neked is kis picsa.~emelte fel a kezét, mintha Zacket láttam volna edzés közben, csak nőként.
-Csajok!
-Nincs csajok meg, apuci, meg mit tudom én. Mutasd mit tudsz.
-De ha a mentő visz el ne perelj be.
-Jó vicc.~mindenki nézte a szó csatát ami verekedésbe készül torkollani.
-Zora ez nem jó ötlet!
-Legyen izgalmas a péntek este!~szólt vissza a báttyának.
-Te döntésed!
-Ha nyerek veszel egy sört nekem.
-Jó.. ha vesztesz én is megverlek.
-Oké.
-De apa is.
-Tsk.. nem szerepel az a szó a szótáramban köcsögök ellen veszteni.~elégedetten néztem végig a libán. Ritkaság így látni.
-Kikaparom a szemed!~csapkodott a lány.
-Macska harc? Komolyan?
-Miért? Mit vártál? Ne félj így is kinyírlak mert Bakugo és közém álltál.
-Akkor máskor hagyom, hogy ő törölje fel veled a padlót, de most be kell érned velem.~vágta arcon.
-Ezt megkeserülőd!
-Persze.~rúgott bele a fejébe látszólag tiszta erőből.
-Még nem végeztem!
-Kitartásod van.~nyomta le a földre.
-Eresz el!
-Válasz. Eltűnsz erről a szórakozó helyről örökre. Vagy beverem az orrod úgy hogy a legjobb plasztika sebész se hozza rendbe.
-Tsk. Elmegyek.
-Jó döntés.~Zora leszállt a csajról aki hátba akarta támadni. De ekkor Zora megfogta a nyakát és fújtogatni kezdte.
-Kérdésedre válaszolva. Ki vagyok. Sada Zora. Sada Zack húga és Sada Hiroto lánya. Kicsit szégyen lenne a családom számára ha ilyenekkel nem tudnék elbánni.~eresztette el.
-Te.. te.. te vagy Zora?..
-Most mondtam el.
-Nagy fanod vagyok! Hihetetlen hogy élőben találkozunk!
-Ne várd meg míg elő kerül a bicskám. Tipli.
-Tsk.. pszihologushoz kéne menned! Elmebeteg!
-Nyitigatod a bicskám.
-Megyek megyek.~és tényleg elment a barátnőivel. A kis csapatunk éljenezni kezdett.
-Ismét egy győzelem!
-Nem kell nagy dobra verni. Az egész csaj tiszta mű.
-Tessék a nyertes jutalma.~hozta oda Zorának az italt amiben fogadtak.
-Kösz.
Ennyi mindenről maradtam le? Olyan érzés mintha elpazaroltam volna rengeteg időt az életemből. Vajon erről beszélt Zora? Egy kis idő után mikor minden nyugisabb lett Zora odajött hozzám.
-Mit akarsz?
-Még nem vesztettél.
-Mit akarsz ezzel mondani?
-Hozzám szóltál. Meg a csajhoz is. Még 2 hét.
-Nem bírom..~suttogtam.
-Ez egy pszihológiai teszt. Be is kattanhatsz tőle. Lehet ha vége ennek menj el pszihológushoz.
-Ne oktass ki..~erre csak elmosolyodott.
-Bakugo, Bakugo, Bakugo.
-Min vigyorogsz? Ennyire örülsz, hogy velem beszélhetsz? ~néztem rá győztesen.
-Most megerett a nyelved. Eddig még nem nagyon beszéltünk ennyit. 2 hete nem beszéltél senkivel. Most meg a legapróbb részleteket is kibeszéled.
-Tsk.. hagyjál békén. Tudom hogy csak manipulálsz hogy veszítsek.
-Tulajdon képen már vesztettél. De elnéző leszek. Ezt nem számítjuk bele a fogadásba.~sétált vissza a többiekhez. Az a baj igazat mondott. Tényleg kezdek megkattani. És tényleg jó volt beszélgetni. És még rengeteg mindent akartam neki mondani. Bocsánatot akartam kérni a viselkedésem és a pofon miatt. Megakartam neki köszönni, hogy ennyit foglalkozik az öcsémmel, és a macit is. Azt is kiszerettem volna beszélni a problémám. Nem értem miért a libának de most olyan érzésem volt mintha ő lenne hozzám legközelebb a világon. Jó Katsuki tényleg kezdesz megőrülni. Csak legyen már vége... De nem adhatom fel... Nem.. minek fognak majd nézni?... Vesztesnek. Ami nem vagyok! De tényleg jól esne egy beszélgetés a bajnokság előtt. De az még a fogadás vége, előtt van. Mi tegyek?

Ismét egy csodás rész. Próbálok még párat megírni.