Betűzd a nevemet

2. RÉSZ

A "családom". A családom régen családnak nevezhető volt, de most, nem tartja össze más ezeket az embereket mint a gyász, és a bánat. Az anyám aki régen az anyám volt, és mindenben mellettem állt, de az a baleset mindent megváltoztatott. Talán a gyász ezt hozta ki belőle. Talán a gyászát ezzel a "tökéletes" álcával rejti. Nem haragudhatok rá, mert ő soha nem fog túllépni ezen a gyászon, én tudom. Nem ugyanaz ha az ember elveszíti a testvérét, és ha valaki a saját lányát veszíti el. Nem érezhetjük át a fájdalmát, mert neki a legnehezebb, de az sem megoldás ha elmarja maga mellől a többi gyerekét. Elmarta maga mellől először Logant, aztán engem. Nem csak az egyik gyermekét veszítette el, hanem immáron mindhárom gyermekét elveszítette. Kívülről azt mutatta, hogy nem fáj, és nem gyászol de legbelül meghalt Miaval együtt. Mia, akinek az elvesztése üressé es jelentéktelenné tette a "család" szót. Akinek az elvesztése az én kishúgom halálát jelentette. A 8 éves ártatlan kislány, aki 5 éve egy véletlen baleset következtében életét veszítette. Életemben nem éreztem akkora fájdalmat mint akkor. Lassan de mindenki feldolgozta a halálát, nem teljesen, de részben sikerült, kivéve anyának aki azóta is gyászolja, de csak belülről. Az apám aki próbálta egybetartani a családot minden erejével, de eddig sikerült neki. Ő tényleg próbálkozott. Megmaradt az egyetlen testvérem, Logan. A bátyám már 2 éve elmenekült ebből a pokolból, ő sem bírta. Mi ugyanúgy tartjuk a kapcsolatot és tudom, hogy Logan abba hagyta az egyetemi tanulmányait, amiért anya örökké haragudni fog rá, de inkább munkába állt és eltartja magát, minthogy abba a házba szenvedjen. Itt vagyok még én, Linda Campbell, én kilógok abból a tökéletességből, a rózsaszín feltűnő hajammal, és az iszonyú modorommal, az állandó visszavágásaimmal, mert soha nem fogom be a számat, és a bizalmi kérdéseimmel, ami miatt már soha nem engedek közel magamhoz senkit.

Gondolataimból az zökkentett ki, hogy megérkeztem April ismerős, és komfortos kis házához, ahol láttam, hogy még égnek a villanyok aminek hálát adtam, mert így nem kell felkeltenem őt. Leállítottam a motort és kiszálltam a kocsiból ahol ismét megcsapott a hideg, a csomagtartóhoz szaladtam és sietve kikaptam a bőröndöt. Magam után húzva a táskát szaladtam az óriási szélben a drága barátnőm ajtajához. Bekopogtattam a sötétbarna ajtón, ahol pár másodperc múlva egy szőke hajzuhatag ugrott fel. April az egyik leggyönyörűbb lány akit valaha láttam, hosszú hamvas szőke haja, kék szeme, modell testalkata, és kissé szívformájú arca mindig felkeltette minden fiú figyelmét, de mint megszokhattuk a drága barátnőmtől, neki mindig a legrosszabb, és a legnehezebben elérhető fiú kellett. Nem más, mint maga Logan Campbell. Igen, a drága egyetlen bátyám kell neki, én szurkolok nekik, de ebbe inkább nem szólok bele.

-Linn! Hát te mégis mit keresel itt ilyen késői órába?? És miért nem szóltál, hogy jössz?? Történt valami? Miért van nálad bőrönd???- szokásához híven a becenevemen szólítva, be nem állt a szája és kérdezgetett egyfolytában, és szóhoz sem hagyott jutni.

-Riri! Először is nyugi! Mindent el fogok mesélni szépen sorjába csak először hadd kérdezzem meg, hogy meghúzhatom magam itt egy ideig? Ígérem találok minél hamarabb egy he..- folytattam volna de közbe vágott, a szőke barátnőm.

-Jézusom, miféle kérdés ez?! Persze, hogy maradhatsz! Nem kell keresned lakást, ha kell évekig itt maradhatsz, Linn! Maradj csak itt amíg csak szükséged van rá!- ajánlotta fel a legjószívűbb ember.

-Köszönöm, ez nagyon sokat jelent nekem April!- mosolyogtam rá, annak ellenére, hogy az egyik legfárasztóbb napomon voltam túl.

-Ez egy alap dolog! Most pedig gyere be meg ne fázz, ebbe a hidegbe!-engedett be a lakásba, ami a legnagyobb biztonságot jelentette számomra. Behúztam magam után a bőröndöt és nyugodtan konstatáltam, hogy a ház vanília illatot árasztott magából mint mindig. Imádtam Aprilék házát, inkább jobban tekintettem ezt az otthonomnak mint a saját házunkat. Megnyugtató, komfort érzetet adott ez a lakás. A folyosó fala türkiz színben pompázott míg a lakás többi helyiségeinek falait aranysárga szín borította, miközben a bútorok világosbarna színben pompáztak.