Bonyolult Az Élet! Hírességek ff.

3.rész

A karjai között ugyan az a furcsa bizsergő érzés kapott el ami régen a Brúnóéban.

Nem ez nem lehet. Még csak most ismertem meg. Nem lehetek belé szerelmes. Nem is tudom milyen valójában a lelke. Lehet rossz ember, de akkor Laciék miért barátkoznak vele. De velem kedves, ő jó ember. Csak a pánikolás miatt érzem ezt. De miért? Az oké hogy helyes meg minden de miért szerettem bele? Nem ez nem én vagyok. Nekem Brúnó tetszik kettő éve. Őt csak pár órája ismerem személyesen. A zenéit viszont már nagyon rég, lehet ez hozta ki belőlem ezt az érzést. Azért van ez mert már akkor tetszett csak nem tudtam milyen ő valójában. Nem nem nemm. Éreztem hogy a lélegzetem felhyorsult a nagy pánikolásban. Ezt Dani is szóvátette.
- Hé kislány, jól vagy?
- I..Igen.
- Nyugi itt vagyok veled. Ha kell valami csak szólj és azonnal ugrok hogy megcsináljam.
- Köszi de nem kell semmi csak legyél itt velem kérlek.
- Nyugi.
- Itt alszol?
- Szeretnéd?
- Igen kérlek.
- Akkor maradok. - és megpuszilta a fejem
- Köszönöm.
- De lehet Sofiék is maradnak.
- Nem baj majd valahogy megoldjuk a szobabeosztást. - ekkor kopogtak és bejött rajta Hanna meg Sofi.
- Zavarunk?- szólalt meg Hanna
- Nem dehogy- mondtam
- Én kimegyek. - Dani
- Mi történt? Brúnó és én? - kérdezte Sofi
- Igen. - szipogtam
- Oh.
- Nem az a baj hogy együtt vagytok hanem hogy velem aludt és ölelgetett meg minden.
- Hát igen ő ilyen mindenkit ölelget és ezt már megszoktam.
- Nem vagy féltékeny?
- Nem mert mindenkivel ilyen.
- De ha neked ez rosszul esik akkor előtted nem mutogatjuk egymást.
- Nem dehogy esik rosszul csak hirtelen jött ez az egész.
- Bocsi.
- Miért nem beszélt rólad?
- Nem akarjuk hogy mindenki rólunk beszéljen ezért nem kürtöljük világgá.
- Értem, remélem jól meglesztek együtt.
- Köszke.
- Amúúgy - mondta Hanna aki eddig csak nézte az eseményeket - Öcsémék vajon mit csinálhatnak?
- Ez jó kérdés. De egyébként a húgom fülig bele van zúgva Roliba.
- Komolyan?
- Ahaa
- Hát Roli valszeg nem szerelmes belé. Szegény most szakított Karolával. Este derült ki ahogy elejtett egy poharat.
- Hű. Esemény dús lehetett az estétek.
- Hát ja.
- Elég a locsi fecsiből lányok, gyertek lessük meg őket.- mondtam
- Oksaa. Gyere már Hannus!
- Megyek megyek!
- Na csitu van mert ha lebukunk Roli kinyír minket.- szóltam rájuk és elindultunk Brúnó szobája felé mert gondoltuk hogy ott van de nem találtuk bent. Néztük sorban a szobákat majd meghallottunk a nevetésüket a Roli jövöbeli szobájából. Megálltunk hallgatózni de Hannának is ekkor kellett tüsszentenie. Elkeztünk futni az emeleti folyosón de szerencsétlenségünkre az én szobám a folyosó végén van és későn értünk oda. Roliék utánnunk jöttek és benyitottak hozzánk.
- Most komolyan hallgatóztatok?- háborodott fel Roli
- Mi, nem, dehogy is!-hazudott szarul Hannus
- Elég jól ismerlek Han és tudom mikor hazudsz és mikor nem
- Hát igen elég szar vagy a hazudozásban.-montam én is
- Jól van már! Ez van, ezt kell szeretni! Amúgy miért vagytok festékesek?
- Csináljuk Rol szobáját.-szólt Lili
- Rol? Jujj egy újabb becenév Rollernek. - röhögtem ki
- Talán valami bajod van vele? Mert nekem nincs. Sőt még tetszik is!- vágott vissza Roli és kiviharoztak a szobámból.
- Szerintem van valami köztük.- gondolkodott Hanna hangosan
- Nem hinném. Roli most szakított nemrég. Oké az mondjuk igaz hogy elég nagy nő csábász de ennyi idő alatt max csak jó barátok lettek. - válaszoltam neki
- Hát van benne valami...
- Na látod mindig nekem van igazam.
- Egyébként hol fejezed be az utolsó évedet a suliban?- kérdezte Sofi
- Magántanuló leszek sajnos.
- Nem szeretnél a mi sulinkba járni?
- Úú de de dee! Köszii
- Ezen mit kell megköszönni?
- Hogy nem kell egyedül szenvednem az anyaggal hanem járhatok rendesen suliba ahol van ismerős.
- Jaa szívesen akkor.
- Van meg valaki az osztályban akit ismerek?
- Hát Dani, Manu..
- Állj. Dani az már 22 éves. Hogy járhat még suliba? Megbukott? Mert ezt nem néztem ki belőle.
- Nem bukott meg csak a zene miatt félben hagyta a tanulást és így újra kell járnia a 12.-et.
- Oké értem de ki az a Manu?
- Manuel. Tényleg nem ismered?
- Nem.
- A zenéit se?
- Azt sem
- Hű. Te aztán le vagy maradva. Vele is ugyan az van mint Danival újra kell ismételnie az utolsó évét csak ő 20 éves.
- Lányok! Nekem mennem kell Kittinél alszok.-mondta Hanna
- Oksii jó szórakozást!
- Sziaa
- Sziasztokk.
- Nekem is mennem kéne. Brúnó biztos azt hiszi már hogy elvesztem. Nálunk alszik úgyhogy jön velem haza.
- Oké halii.
- Szius
Mielőtt elmentek a csajok még Brúnó feljött szólni hogy ő is megy és Lili itt alszik Rolinál. Kicsit meglepődtem ahogy ő is amikor mondtam hogy Dani is itt alszik. Miután kiléptek a házból Danival horror filmet néztünk úgy hogy amikor megijedtem mindig egyre közelebb mentem míg a film végére már teljesen hozzá simulva aludtam el. Olyan cuki volt amikor látta hogy félek és elkezdte simogatni a fejemet. Reggel ugyan ebben a pozícióban ébredtem fel. Felnéztem a mellettem lévő fiúra és melegség járta át a testem. Őt néztem amíg ki nem nyitotta a szemét és megszólalt.
- Jó reggelt Kislány.
- Neked is Dani.
- Hogy aludtál?
- Jól mert kényelmes volt a hasad a fejemnek.
- Örülök neki.
- Te hogy aludtál?
- Fantasztikusan.
- Miért?
- Mert itt voltál mellettem.
- Aww de cuki vagy.
- Szeretlek Kicsike.
- Én is. Mi a terved mára?
- Hát mondjuk el mehetnénk valahová például a parkba vagy csak úgy sétálni. Valamikor délután. Addig tévézünk meg beszélgetünk.
- Oké már amúgy is amióta ide költöztünk Lacival az óta nem is voltam sehol sem.
- Akkor ideje megnézni hogy milyen idő van kint.
- Jah. Mit szeretnél reggelizni?
- Nem tudom de most csinálok én neked valami finomat. Sőt egész nap én fogok kaját csinálni.
- Tudsz egyáltalán főzni?
- Majd valahogyan megtanulok.
- Csináljuk együtt.
- De az nem jó mert te csinálod én meg csak nézem.
- Pontosan.
- De én is szeretnék segíteniii!
- Jó akkor gyere és majd mondom miben kell.
- Ezazz.

Lementünk a konyhába és kitaláltuk hogy bundás kenyeret eszünk mert azt könnyű megcsinálni.
- Dani felfered légyszi a tojást?
- Megpróbálom, de nem ígérek semmit.
- Jajj nee Danii nem úgy kell! Kicsapod az egészet a tálból!
- Kicsi a tál.
- Nem kicsi csak béna vagy.
- Na!
- Tudod hogy nem komolyan gondoltam. Óvatosan kell. Inkább vágd fel a zöldségeket.
- Mi kell?
- Uborka, paradicsom, paprika.
- Hol vannak?
- A hűtőben.
- Itt nincsen.
- De ott van.
- Mondom hogy nincs!
- Az uborka a tej mellett a paradicsom és a paprika az alsó fiókban.
- Oké az uborka és a paradicsom meg van de hol a paprika?
- Dani! Hogy lehetsz ilyen szerencsétlen? Ha egyedül csináltad volna akkor már lángokban állna a ház.
- De mondom hogy nincsen itt! Azért egy paprikát csak felismerek.

1059 szó