Miért pont Ő? [BEFEJEZETLEN]

6

Az első nap a suliban, amikor elkezdődnek a rendes órák. Általában ilyenkor még nem tanulunk, de vannak kivételek...

-Brooks! Jöjjön ki a táblához!-rikkantotta az iskola boszorkánya, a naplót becsukva. Mondjuk legtöbbször csak a látszat kedvéért nyitja ki, mert úgyis mindenki tudja, hogy én leszek a "szerencsés" kiválasztott.-Mit tud a halogénelemekről?

És itt kezdődött el a 20 perces kínzásom, amit mindenkinek végig kellett néznie, és hallgatnia.
Mrs. Keller már 9.-ben kinézett magának, és azóta a kedvenc elfoglaltsága az, hogy engem szivat. (Egyébként ő az egyetlen tanár aki nem tegez minket)

-Leülhet- ez azt jelenti hogy "nagyon ügyes vagy", Boszi-nyelven

-Ennél Mrs. Kellernél valami tuti bekattant-szinte fut utánam Dan miután kirohantam a teremből.

Tudniilik, hogy a kémia előadó közvetlenül a tanári mellett van, ami azt jelenti, hogy hemzsegnek itt a tanárok. Én, tanárok, rohanás.... rosszul kezdődik.

És még milyen rosszul folytatódik...

Épp manővereztem a tanítók között, amikor egy kanyart rosszul vettem be, és az egyik férfi kezét sikerült meglöknöm. Óriási szerencsétlenségemre kávét tartott benne, így VIP helyről nézhettem végig, ahogy a barna cseppek pecsétet hagynak a szürke felsőn, teljesen átáztatva azt és megmutatva a kidolgozott hasat amit rejtett. Azt is láthattam, hogy az átázott póló tulajdonosának szemhéja megrándul, amikor rám néz.

Most a szemei nem smaragdként tündököltek, hanem méregként fojtogatnak és próbálnak kivégezni engem.

-Menekülj...-csak ennyit mondott Mr Brown, de ennyi is elég volt ahhoz, hogy úgy menjek tovább, ahogy jöttem: mintha puskából lőttek volna ki.

-Csak te lehetsz ilyen béna!-röhögött legjobb barátom -Le kéne szoknod már erről
-Kösz az együttérzést, Dan!-forgattam a szemem
-Látszott az arcán hogy elképzeli hogyan gyilkol meg-folytatta-Hogy fogod te kibírni a mai tesit?
-Úristen! Ma van tesink! Ki is ment a fejemből. Daniel! Ments meg! Kérlek!-néztem rá szinte könyörögve
-Nem, magadnak csináltad, vállald a következményt. Talán ez a tanár le tud szoktatni arról amiről én nem: hogy mindenhova rohansz
-Soha többé nem megyek haza...A temetésemen a spongyabob főcímdalát játszák, és csak vadvirágot hozzanak! Azt szeretem.
-Kérése számomra parancs!- szalutált, mint valami katona.
-És most belépek eljövendő halálom színhelyére- idáig bírtam röhögés nélkül, így nevetve haladtunk át a tornaterem küszöbén, de rögtön meg is szólítottak, mire abbahagytam

-Brooks! Gyere ide!-hallottam a mély férfi hangot
-A halál beállta 09:06-suttogta nekem Dan, mire majdnem megfulladtam a visszafojtott nevetéstől

De ezután már nem volt kedvem nevetni...