Rosszabb már nem lehet, ugye?

7 0 0
                                    

Reggel tájt lehetett, földalatt nehéz megállapítani. Zsolt ébredezett már Borka mellett.
- Meddig? - Borka kezdett ébredni.
Hirtelen felugrott az ágyra, Zsolt és Orsi is oda rohantak.
- Nyugi! - próbálta kedvesét nyugtatni Zsolt.
- Feküdj vissza, infúzión vagy. Már amennyire azt itt meg tudtam oldani.
Borka vissza feküdt de hamar egy nagyot szisszent. Dani lépett az "ágyhoz", majd jelentést kért a helyzetről.
- Már csak egy dolog kéne, 1 adag morfin. - jelentett Orsi.
- Honnan szedjek én neked morfint?
- Mexikói út, Főnök? - nézett Zsolt kérdőn.
- És hogy jutunk oda? - értetlenkedett Dani.
Szellő is megérkezett idő közben.
- A Messengerrel megyünk.

Szedelőcködni kezdett a csapat. Dani, Szellő, Zsolt és Domonkos indultak, a többiek maradtak a bázison. Haladtak végig az állomásokon. Zsolt kinyitott egy sört és inni kezdett. Dani nézte kicsit, majd gúnyos mosollyal ránézett.
- Bűntudat-sör?
- Mi van ha kellek neki?
- Nincs gond. - szált be a nyugtatgatásba Domonkos is. - Ha tudod hányszor lőtték eddig meg nem félnél ennyire.
- Hányszor lőtték meg? - fordult kérdő tekintettel oda Zsolt.
- 18-20 alakalommal nagyából.
Zsolt lehúzta a bűntudat sörét majd eldobta azt. Domonkos picit csúnyán nézett majd a fékcsikorgás kizökkentette. Szellő hangja szólalt meg a hangszórókban.
- Deák Ferenc tér, megnézzük a lyukta?
- Ne! Morfinért megyünk! - kiabált előre Dani. - Majd vissza jövünk!

--- Idő ugrás ---

Megérkeztek a Mexikói útra. Beáltak a kihúzóba majd elindultak a peron fele.
- Nagy Tomit keressük emberek! - szólt a csapatnak Szellő.
- Tényleg olyan nagy vagy csak a neve az?
- Az.
Beértek a peronhoz ahol Nagy Tomi ült egy asztal előtt. Maga Nagy Tomi egy viszonylag átlagos ruházatott viselt, viszont kegyetlen hatalmas volt. Az asztal tele volt mindenféle orvosi felszereléssel.
- Szellő! - kezdte Nagy Tomi. - De rég láttalak, mi a helyzet, mivel szolgálhatok?
- Tomi, hiányoltalak Nagyfiú! - barátilag megölelték egymást. - Borkát megint meglőtték. Kéne 1 adag morfin.
- Hanyadik lövés? - kérdezte miközben kezdte kutatni a morfint.
Ekkor legháturól előre verekedte magát Domonkos és megszólalt.
- Kb a 21. alkalom.
- Adjátok át neki üdvözletem. - mondta Tomi miközben nyújtotta a morfint.
Szellő nyújtotta neki a csere árut ami Tomi elutasított.
- Miért?
- Csak vigyétek, annyit vásároltok nálam hogy ezt most a ház álja.
- Köszi Tomi. - majd megint átölelték egymást.
Indultak vissza a kihúzóba. Zsolt és Dani hosszú idő óta nem járt erre, teljesen új volt nekik hogy cserepiac lett a helyből. Közéoen az elválasztó kerítés el lett bontva és szabadon járkáltak a sínen az emberek. A felszínen nem volt nagy a sugárzás ezért biztonságosan fel lehetett oda is menni, az egész egy hatalmas cserepiac lett. A kürtszó kizökkentette öket, indultak haza.

Deák Térnél óvatosan mentek majd rákapcsoltak és sietve megérkeztek. Orsinak átadták a szert és egyből beadta.
- Így ni, már nem fog fájni ha mozogsz.
- Köszi. Mennyi ideig leszek még ágyhoz kötve? - érdeklődött a lány.
- Max 1 hét.
Dani ment ellenőrizni a Voyageren a munkafolyamatokat. Ádám meglátta hogy Zsolt picit stabilabb mint szokott és kiszólt Daninak a csuklóból.
- Bűntudat sör?
- Bűntudat sör.
- Miért? Nem is tett semmit. - értetlenkedett Ádám.
- Elhagyta a kedvesét szükséghelyzetben.
- Pedig Borka már a 22. lövést éli túl. - csatlakozott be a beszélgetésbe Marci is.
- Domonkos csak 20-at mondott. - furcsa tekintettel nézett Marcira.
- Mellé tippelt.

Folytatás várható, köszi ha olvastad! <3

A Voyager útjaWhere stories live. Discover now