ᴀᴠᴀᴛᴀʀ: Az óceán ölelése - (𝖺𝗍𝗐𝗈𝗐 𝖿𝖿)

◦ ⭒ ◦ 𝐁𝐞𝐯𝐞𝐳𝐞𝐭𝐨̋ ◦ ⭒ ◦

◦ ⭒ ◦

– A születésem óta mindenki azt mondogatja nekem, hogy különleges vagyok. De én sosem éreztem magam annak, csak különcnek. Nem akartam más lenni, csak beilleszkedni, nyugodtan élni az életemet, mint mindenki más.

– Van, akinek nem az a sorsa, hogy átlagos legyen Mel'ody...

– És miért nem dönthetek én a saját életemről? Miért mások akarják megmondani nekem mi, legyen a sorsom?

– Eywa kiválasztott téged, hogy összekösd a két népet, ez megtiszteltetés.

– Én nem annak látom, inkább átoknak.

– Ilyet ne mondj!

– Miért, mi lesz? Eywa megharagszik rám? Nekem már most úgy tűnik, hogy az...

◦ ⭒ ◦

Két világ gyermekeként megszületni nem egyszerű, főleg ha mindkét szülődet elveszíted, még mielőtt lehetőséged lenne egyáltalán megismerni őket. Az anyám Sarah Shaw, égember tudós, és kutató volt. Grace Augustine labor asszisztense, és barátja. És már fiatalon együtt dolgozott vele Pandorán, segítségére volt az Omatikaya klánnal való közös együttműködésében, és az iskola üzemeltetésébe is besegített. Itt találkozott először a jövőbeli szerelmével, akiből az apám lett.

Tsu'tey te Rongloa Ateyo'itan az apám, vadász és nagyszerű harcos volt, még Olo'eyktannak is kiválasztották. Bár az élete nem úgy alakult, hogy a törzs vezetője tudott volna lenni. Fiatal vadász növendék volt, mikor megismerkedett az anyámmal, és hiába volt egy előre ki jelölt párja, végül mást szeretett meg. Azonban végül pont az a történés, szakította el az általa kedvelt személytől, mint ami felmentette a kényszerházasság alól. A Omatikaya törzs vezetőjének idősebbik lányát megölték az égemberek, így a kapcsolatot azonnal megszakították velük a na'vik. Jó ideig nem is találkoztak emiatt, egészen Jake Sully szerencsés közreműködő tevékenységéig.

Ezután ugyanis egészen jól alakultak dolgaik, újra beengedte a klán magához az avatarokat, így Sarah és Tsu'tey újra tudtak találkozni. Majd pont Jake és Neytiri románcának köszönhetően az övék is kitudott bontakozni, még ha nem minden na'vi örült is neki. De sajnos senki boldogsága nem tartott örökké, az égemberek kegyetlen tevékenysége miatt. A klán elveszette az otthonát, és számos szerettüket, később pedig csak még több veszteség érte őket, ahogy engem is.

Az anyámat, és az apámat is égember katonák ölték meg. Az anyámat nem az avatar testében érte a halál, így menekülhettem meg én. Ugyanis a harc kezdetekor már terhes volt velem, még ha talán nem is feltétlen tudott róla. Később az ütközet során pedig apám is életét vesztette, így megárvultam mielőtt még megszülettem volna. Azonban végül lett egy fajta pótcsaládom, mert Jake és Neytiri magához vett, azután hogy világra jöttem. Bár a születésemkor igencsak meglepte őket valami.

Volt egy egyedi genetikai eltérésem, ami megmutatkozott a külső jegyeimben, és egyben nagy fejtörést okozott a tudós barátainknak. Mivelhogy elvileg lehetetlen kellett volna, legyen, én mégis ennek az ellentétes bizonyítéka voltam. Amolyan átjáró voltam, már biológiai értelemben. Tekintve, hogy egyszerre rendelkeztem félig na'vi, félig egy avatar/égember küllemére vonatkozó tulajdonságokkal. Ez egyik oldalamon ugyanis, pontosan a jobb kezemen és lábamon öt ujjal rendelkeztem, a balon viszont csak néggyel. Ezen kívül pedig nem okozott nehézséget egyáltalán a légzés, akár a Pandorai légkörben, akár az égemberek mesterséges légkörében.

Ez a jelenség annak volt az előfutára, legalábbis az égember tudósok szerint, hogy létre lehetne hozni egy szorosabb genetikai egyezést a két faj között. Vagyis olyan avatarok is megalkothatók lehetnének, akik teljesen na'vninak néznének ki. Sőt akár képessé lehet tenni az égemberek szervezetét is a légkörbefogadására az én DNS mintáim, és a rajtam végzett kísérletek alapján. Gondolom, nem kell kiemelnem, hogy mennyire veszélyes lenne, ha ez a tudás kikerülne az ellenség kezébe. Hát a nevelő szüleim pontosan emiatt tartottak jobban elrejtve legalábbis mióta visszatértek Pandorára.

Előtte még szabadon élhettem velük, és a fogadott testvéreimmel. Én voltam a legidősebb köztük, tekintve, hogy egy ével hamarabb születtem, mint Neteyam. Vele és Kirivel van talán a legszorosabb kapcsolatom Jake és Neytiri gyerekei közül. Bár mind közel állnak hozzám nem feltétlen vérszerintit testvér kötödés szintjén. Neteyam nagy bizalmasom, Kirivel értjük meg egymást a legkönnyebben, Lo'ak amolyan kalandvágyó unokatestvér inkább a szememben, talán Tuk az, akit a leginkább a kishúgomként kezelek. És ott van még Gekkó, aki jó barátom, hasonló helyzetünk miatt, mindig könnyebben kijöttünk egymással, és Kirivel hármasban sokszor bóklásztunk, vagy beszélgettünk együtt.

Ami a nevelő szüleimet illeti, Jakere sosem tudtam a pótapámként tekinteni, persze fontos nekem, de inkább olyan szerető nagybácsiként látom. Vele ellentétben Neytiri viszont sokkal inkább a pótanyukám, ő és Mo'at, sokat jelentettek nekem. Mo'at mellett, akire, mint a saját nagymamám néztem, sokat sündörögtem és tanultam, mint valami félig hivatalos Tsakarem szóval egész jól kitanultam a dolgokat. Szerettem volna minél jobban megismerni Pandorát, felfedezni hasonlóan, mint az anyukám, ezért az égember barátaitól is, szintén tanulgattam dolgokat. Leginkább azt, ami a mamám szakterülete volt, vagyis a genetikát. Viszont azért nem kuksoltam egész napokat mindig a laborban, Max és Norm bácsikáim mellett. Sok időt töltöttem a szabadban is, nehogy elpuhuljak. Olyankor követtem a vadászképzéshez Neytirit.

Így azért a vadászatba is beavatott lettem, a nevelő anyámnak köszönhetően. Ő sokat vadászott együtt az apámmal, ezért hamar feltűnt neki, hogy ahogy apám is, én is tehetséges vagyok az íj használatában. Ezért hamar alkalmassá váltam az iknamaya szertartáshoz, vagyis az ikránom megszerzéséhez. Akit Syay-nek, vagyis sorsnak neveztem el, az első repülésünk után. Bár akkor azt még nem sejtettem mennyire találó nevet választottam neki. De most az átélt kalandok és megpróbáltatások után, különösen sorsszerűnek találom. Ha előre láttam volna talán mást választottam volna, de ez már a múlt. Én pedig most a kaotikus jelenben élek. Az égemberek fenyegetése, és a nevelő családom drasztikus döntése miatt, pontosabban a biztonságunk érdekében hozott nehéz döntés miatt. De hát Sullyék összetartanak, ez a mondás rám is vonatkozik, még ha nem is vagyok egészen Sully.

A nevem ugyanis Mel'ody te Rongloa Sarah'ite. Egy félvér na'vi vagyok, akinek különös sorst kínált az élet. Még, ha nem is kívánta. 

◦ ⭒ ◦

Ez lenne a bevezető rész! :) Remélem tetszett, ha igen kérlek jelezd egy csillaggal. De ha nem, és lenne valami tanácsod vagy  megjegyzésed akkor a kommentek között szívesen veszek visszajelzéseket.♡